Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541

meg az oláii incolatüs erdélyben. 551 ság Istvánunk uralkodásának első idejéből, hanem azért is, a mit elbeszéli és a mit nem beszéli el. Mikorra esik Sz.-Brunónak tartózkodása Magyarországon ? II. Henrik 1002-ben lőn III. Ottónak utódja; öcscse Brúnónak és másoknak feltámadása és legyőzetése ugyan azon évben vagy 1003 elején történt. Minthogy Henrik kiengesztelődése öcscsével, Brúnóval, 1004-ben lett s ez utóbbi (Griesebrecht. Geschichte der deutsch. Kaiser II, 37. szerint) 1006-ban ágostai püspökké válván, mint ilyen látogatta meg ismét Magyarországot: Szent-Brunó tehát 1006—1007-ben vala István udvarán. Egy évig tartózkodván a magyar földön, a besenyők térítésére indúl, még pedig Oroszországnak vévén útját. Miért nem ment a mai Erdélyen keresztül a besenyőkhöz ? hisz a közönséges vélemény szerint, István 1002—-1003 hadakozott az ottani fejedelem, azaz nagybátyja, ellen, a kit feleségestül és két fiastúl fogolylyá tett, s országát a keresztyénségre bírta. Ademarus Chabanensis így tudja ezt : f»Stephanus etiam Ungriae rex bello appetens Ungriam Nigram, tarn vi quam timoré et amore ad fidem veritatis totam illam terram convertere meruit.« Pray hozzá teszi, hogy az iró Erdélyországot hibából nevezi Fekete Magyarországnak. x) Ezt most nem tekintvén, líjra kérdezzük : Sz.-Bruno miért nem ment rövidebb úton, Erdélyen keresztül, a besenyőkhöz ? István hadjárata Erdély ellen vagy Brúnónak Magyarországon való tartózkodása előtt történt meg vagy utána. Ha előtte történt, az állapot Erdélyben olyanféle vala még, midőn Bruno el készült menni, hogy nem találhatta biztosnak arra felé venni az utat. Ha utána történt, ismét nehéz Bruno szavait : »Audivi de Nigris Ungris, ad quos Sancti Petri prima legatio venit qui conversi omnes facti sunt christiani« — ország-hódító háborúval egyeztetni össze. Pedig, úgy látszik nekem, Sz.-Brunónak, mint közvetetlen szemtanúnak bizonysága több hitelt érdemel, mintsem távol élő, bár egykorú írók feljegyzései, vagy épen mint a későbbi korú krónikák. De Bruno is Fekete magyarokról hallott : ezek pedig csak a mai Erdélyországban lehettek, mert ő előbb egy évig »in terra Un-Pray, Annales regum Hungáriáé I, 17. Nota 6.) »ita per errorem vocat Transi Ivauiam.«