Századok – 1879
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése. - IV.31
50 MÁ.RT1NOVICS É8 TÁRSAINAK ÖSSZEESKÜVÉSE Gondolatmenetetét és lényeges tartalmát a következőkben állítjuk össze. Az ember észszel és testi szervezettel felruházott lény, kinek kötelessége az ész törvényének hódolni. Ez így hangzik: »Tartsd meg és tedd szerencséssé magadat.« Ezen parancsot »a maga természeti és erkölcsi szükségeinek eleget tevő munka által« teljesítheti. A természeti és erkölcsi szükségek abban állanak, liogy az ember magát ruházza, táplálja, lakhelyet építsen, tehetségeit kifejleszsze, és embertársainak használjon. Ezen szükségek kielégítésére eszközül szolgálnak : a tulajdonszerzés, kereskedés, földművelés, ipar, mesterségek, tudomány, sat. Ezen eszközöket az ember úgy használja helyesen, ha az ész minden betegségtől ment. Az ész betegségei : a tudatlanság és vakhit, melyeket a tanítás, tapasztalás és az ezekből származó felvilágosodás (»világosság«) győz le. Szerencséjét az ember úgy alapíthatja meg, hogy ha engedelmeskedik ezen másik törvénynek : » Légy szabad és szabadságodat vezéreld az okosság által.« A szabadság abban áll, hogy az ember mindazt megtehesse, a mi önfenntartására hasznos, anélkül, hogy másnak káros volna. Az embert szabadságának gyakorlásában embertársainak gonoszsága akadályozhatja, midőn életét és tulajdonát megtámadja. Az élet a természet ajándéka, attól csak a természetnek van hatalma minket megfosztani ; minélfogva a halálbüntetés jogtalan. A tulajdon kétféle : az emberrel született (a gondolkodás, beszéd, a gondolatok közlése sat.) és szerzett (a földbirtok sat.) A tulajdon az önfenntartási ösztön következménye, minél fogva azt senki sem támadhatja meg. Ha az ember szabadságában és tulajdonában megtámadtatik, kötelessége ellenállani. És mivel erre gyakran az egyes embereknek nincs elég erejök, »a •polgári társaságot« kell megalkotniok, melynek czélja : a társaság egyes tagjainak biztonságáról gondoskodni. A társaság tagjai »polgároknak« nevezvet küldött be a »Századok« szerkesztőségéhez, mely különféle politikai és vallási munkákból kiírt darabokat tartalmaz. Ez a 18—37. lapokon a kátét foglalja magában, ily czíin alatt : »Franczia Chatechesis«. (sic.)