Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541

МЕЙ AZ OLÁH INCOLATUS ERDÉLYBEN. 543 és a nyelvtudomány együtt adnak, tekintsük azt a hosszú kort, mely a homályos kezdettől fogva 1437-ig terjed s leginkább a mai Erdélyországra, de a Dunántúli tartományokra is vonatkozik. 1. §. Erdélynek ethnographiai viszonyait az Y—XIII. századokban minden meglevő forrásból kell feltüntetni, akár nemleges akár igenleges tudósítást vehessünk azokból. A legelső s legszava-hilietőbb tanúság a Priskos követsége Attilához 448-ban, mely a Dunán, Temesen és Tiszán jővén által, a magyar sikságon ére Attila fa várához, a hol kőépiiletet csak a Pannoniából szállított kövekből csinálhattak. Priskos sehol sem talála latinúl beszéllőkre a mai Temes és Torontál megyék területén, a melylyen általment. — Az 550. tájon élt: Jordanie (Closs kiadás, Stuttgart 1861.) így írja le a VI. századbeli Erdélyt: »Első Scythiában nyugatról a Gépid nép lakik, melyet nagy folyók környékeznek, úgymint a Tisza (Tisia) éjszak és nyugat felől, délfelől (ab Africo) a nagy Tausis folyó, a mely a Dunába szakad (in Histri fluenta). Azokon belül van Dákia, melyet nagy sziklás hegyek mint koszorú öveznek.« (26.) — Itt a Dunába szakadó Tausis folyó bizonytalan, de bizonyos a havasok koszorúzta Erdély és annak Gépid népe. — »Az előtt egyszer Korillus gót király uralkodék negyven évig a régi Dákiában, melyet most, mint tudva van, a Gépid népek laknak. Ez a Dákia túl van a Dunán, Moesiával szemközt ; hegy-koszorú veszi körül, csak két bejárója lévén, egyik a Hídnál (per bontás, pontes?), másik 1 apánál (per Tapas) x) Ezt a gót országot, mely a régieknél Dákia volt, most Gepidíának nevezik, s azt keletre a Roxolánok, nyugatra a Jazygek, éjszakra a Sarmaták és Bastarnák lakják körül ; délre a Duna neki határa, hol az Olt (Aluta) választja el a Jazygeket és Roxolánokat.« (53.) — A hun uralkodás után »a Gepidek a Hunok lakásait követelvén maguknak, mint győzők Dakiának egész területét foglalák el (totius Daciae fines ve*) Goos Károly »Studien zur Geografie u. Geschichte des Traianisclien Daciens. Hermanstadt 1874,« a 21. lapou az elsőn a Pons vetus-t vagy Aluti-t e'rti, a mai Yerestorony szoroson, a másikon a Vaskaput, a mai Hunyad-megye'beu. 38*