Századok – 1879

Állandó rovatok - Vegyes közlések - VI.

538 tábcza. és értékének (valuta) fejlődésére vonatkozólag hazai diplomatariumainkban fellelhetők, első királyunk uralkodása óta a szatmári békekötésig ; tekintettel a hazánkban megjelölt korszakban forgalomban volt külföldi pénzek értékének szabályozására, valamint a hamis pénzverés meggátlása és megtorlása körül foganatosított intézkedésekre. Jutalma a Pasquich-alapból 50 frt. 2. írassék meg I. Mátyás királynak »Ikonograpliiája«, tekintettel az e királynak ránk maradt hiteles arczképeire, és bíráltassék meg azok inübeese az egykorú olasz művészet egynemű művei viszonyában. Jutalma a Pasquich alapból 50 frt. — Lifovniczky nagy-váradi püspök székháza dísztermét Storno által igen sikerűit históriai falfestményekkel ékesítette fel jelenül; Szt.László király történetéből jelenetekkel ; Vitéz, Martinuzzi, Benkovics, Forgáeh, Patachich püspökök, Rogerius, Janus Pannonius, Pray, Hoványi kanonokok s Pázmány Péter bíbornok arczképeivel. Az ekkép feldíszített termet a hazafiúi s művészet és tudomány kedvelő főpap apr. 24-én nyitotta meg vendégeinek. — Személyi hírek. Pestliy Frigyes tagtársunktól a délm. történelmi és rég. társulat jun. 5-én tartott közgyűlésén : »Topographiai kérdések Torontálban« czímü értekezés olvastatott fel. — Jun. 2-án a mozgékony békési művelődéstörténelmi egyesület is ülést tartott, melyen Fraknói V. a gyulai várról, s Hampel J. tartottak előadást. — Károlyi Árpád, a »Századok« egyik dolgozó társa, kit olvasóink eredeti kutatásokon alapúló tanulmányaiból bizonyára jól ismernek, a bölcsészettudori szigorlatot máj. 30-án a legszebb sikerrel letette. — Saly Gábor, az Országos Levéltár tisztje, kire az ott megfordult történetbúvárok bizonyára jól emlékeznek, május 21-én, 57 éves korában meghalt. — Oláii Károly nagy-kőrösi zenetanártól egy érdemes kis munka jött ki, »Az orgona építészet története« czím alatt. Négy fejezetből áll, melyek közül az I. az ókort, a II. a keresztyén kor kezdetét tárgyalja. A III. az újabb szerkezetű orgonákról szól, s a IV. »az orgona építészet hazánkban« czimet visel. Az igen díszes kiadású kis munka ára 35 kr. — Kiszelák Sándor tagtársunk a »Karezag és Vidéke« czímü lapban forrás tanulmányok alapján leírta »Szent-Ágota csárda története« 1407-től kezdve, midőn okmányilag először említtetik, napjainkig hozta le, előre bocsátván egy kis értekezést magáról a Szent-Ágota névről, — s most külön lenyomatban kiadta.