Századok – 1879

Értekezések - BALLAGI ALADÁR: Szabó Károly: Régi magyar könyvtár ism.519

523 történeti irodalom. A naptárak kérdésében szerzőnknek sajnosabb következni ényíí mulasztása volt, hogy Mátray Gábor »a magyar naptárakról a közelebb lefolyt négy század alatt« czímű akadémiai értekezéséből1

), melyben a Széchenyi országos könyvtár birtokában lévő 1711-ig megjelent 70 naptárt sorol föl, csak a három elsőt vette figyelembe, s az értekezést nem nézte tovább, valamint nem tekinté meg Toldy Ferencznek ehhez mellékelt megjegyzéseit régebbi naptár-irodalmunkról. Ennek az lőn az eredménye, hogy a Mátray emiitette naptárakra vonatkozó könyvészeti jegyzetek fölhasználatlan maradtak; hogy öt lőcsei kalendáriom (1701., 1702., 1703., 1705., 1709. eszt.) mint csupán a bpesti ref. collegium könyvtárában meglévő unicum szerepel, holott mindenik meg van a múzeumban is ; végre hogy a következő hat példány, tényleg a múzeumi könyvtárban létező naptár kimaradt a Régi magyar könyvtárból : Frölich Dávid Kis Kalendarioma. Bártfa, 1646. — Solanus Samuel: Hazi és uti uj kalendariom. Lőcse, 1703. — Neubart János: Uj Kalendariom. Komárom, 1706., 1707., 1709., 1710. eszt. Itt különösen a komáromi kalendáriomok körül támadt a legnagyobb hézag. Szabó Károly ugyanis csupán az 1711. Uj kalendáriomot említi (1786. sz.) ekképen: »Ez a komáromi nyomdának általam ismert legrégibb terméke.« Szerinte ezen évfolyam is csupán a bpesti réf. coll. birtokában van meg, holott említi Mátray i. h. a múzeum példányát, és Prohászka Ferencz, mint tulajdonát.2) Ez évfolyamot Prohászka le is írja, azon 1705-diki szabadalomlevéllel együtt, melyet közöl Ballagi A. is Nyomd, tört. 115. 1. A XVIII. század irodalma aránytalanúl gyengébben van képviselve, mint az előbbi két századé. Különösen a Rákóczianak föltűnően csekély számmal szerepelnek. A rendesen csak egy levélre nyomatott proclamatiok közül, minőket nemcsak a magyar, hanem a német tábornokok is magyar nyelven tettek közzé : egyetlenegy sincs fölvéve. Ennek különben az lehet az oka, hogy e proclamatiok leginkább csak levéltárakban maradtak fönn, melyekre, kivánni sem lehet, hogy Szabó Károly szintén ügyet vetett légyen. A felemás nyelvű munkák tekintetében is mód nélkül ingadozó a Régi magy. könyvt. Egy részök föl van véve, jóval nagyobb részök azonban, még olyan könyvtárakból is, melyekben a szerző búvárkodott, nincs fölhasználva, nyilván tanúskodva a Magyar academiai értesítő. 1853. 26—37. 1. Toldy megjegyzései. U. o. 37—-40. Mindkettő még: Uj magy. műz. 1853. II. 2) Gutenberg. Eger, 1866. 13. sz. 55. 1.