Századok – 1879
Állandó rovatok - Vegyes közlések - V.
tákcza. 451 adta Lőcse sz. kir. város képviselő testülete, midőn f. év mart. hó végével megújítá a városi levéltár rendezése ügyében már 1876. márt. 3-án hozott, de a munkálat végrehajtására alkalmas egyén hiánya miatt csaknem feledésbe ment hazafias határozatát. E határozatban kiválólag hangsúlyozva van a levéltár rendezésének szükségessége, »hogy a hazai s általános történelmi értékkel bíró okmányok napfényre hozatala lehetővé tétessék.« A rendezésre Demlcó Kálmán urat, mint a történelem tanárát, kérték fel. A városi levéltár elégett ugy m 1550-ben s az azelőtti korból csak a tűzből megmentett némi töredékek vannak meg, de a városra nézve fontosabb oklevelek transsumptumai nagyobbrészt megvannak, épen csak néhány XIV-ik századbeli eredeti darab maradt — legrégibb 1319-ből a szepesi szászok grófjának elég szépen conservált függő pecsétjével. Az emberemlékezet óta rendezetlen s így eddig csaknem hozzáférhctlen ; de látszólag gazdag levéltár remélhetőleg sok érdekes adatot fog szolgáltathatni a felvidék XVII—XVIII-ik századbeli viszonyaira. A rendezés már munkába van véve s Demkó úr talált eddig Thúrzó György nádornak 20, Forgách Zsigmondnak 7, II. Rákóczi Fcreneznek 4 db levelét. Igen érdekesek a mívelődéstörténeti adatok is, köztük : 1. Lőcse falai-, bástyái- s az ezekhez tartozó felszerelést к jegyzéke 1660. körül. 2. Lőcse által 1660-tól 1679-ig a hadseregre fordított költségek. 3. A város falai-, bástyái-, házai- s összes fegyverzetei-és hadiszerelvényeinek jegyzéke 1697. máj. 1-ről. — Pénzverő bélyegek. Brassó városban azon korból, midőn e város még pénzverési joggal bírt, az arany és ezüst pénzverő bélyegek a legutóbbi időkig fönmaradtak. A városház pinczéjében akadt rájok egy brassai ezüstműves, ki a városi tanács engedélyével, ezeket használta is, ugy, hogy érmeket készítve, azokat régickkép eladta. A pénzügyminiszter ebben az állam jogát sértve látta s a bélyegeket mind lefoglalta és megőrzés végett az őket megillető helyre, a nemzeti mnzeumba tette át. Báthory Zsigmondtól kezdve egész Apafi Mihály erdélyi fejedelem uralkodásának végső idejéig képvise,lve látjuk itt valamennyi fejedelem akkor vert pénzeinek bélyegét. így : brassai tallérverő 1601 és 1602-ből, arany verő 1613-ból, garaskészitő 1613. és 1614-ből stb. Apaffy-tallér 1664-ki. Vannak még 1695—67—72-ből valók, sőt a török pénzek utánzására szolgáló bélyegek is vannak, mi arra utal, hogy Brassó a hamis pénzverés fészke volt. Összesen van 5 darab ilyen, köztük igen nagyok.