Századok – 1879

Értekezések - B. NYÁRY ALBERT: Magyar családélet és háztartás b. Radvánszkytól ismertetés.428

432 történeti irodalom. sainak félrevetett irataiból buzgó szorgalommal anyagot gyűjtögetett, másfelől is felolvasásai ésliavi közlönyének czikkei által az illető anyagok feldolgoztatási módját, azok jelentékenységét és érdekességét is megismertette. Ekként épen a legszárazabbnak látszó számadási könyvekből domborúltak ki az eddigelé legérdekesebb magyar cultur-történelmi monographiák : Ipolyi ArnoldnakBeszterczebánya helyiratában és Fraknói Vilmos II. Lajos királyunk udvarát ecsetelő munkájában. S e megindûlt mozgalom hatása csakhamar hazánk más nyelvű irodalmaiban is, jelesül a németben : Bakovszky Istvánnak Pozsonyra s Trauschenfels Jenő Brassóra vonatkozó monographiájokban is viszhangra talált. Mindezek mellett isazonban e mozgalom és annak eddigi sikere az alapletételi munkálatok határán még ti'il nem terjedt. Az eldődök százados mulasztásait nincsen emberi hatalom, mely egy-két év alatt kipótolhassa. Az összegyűjtött anyagok még mindig elégtelenek arra, hogy azokból általános nemzeti állapotaink történetét nagyszabásban megalkothassuk. A m. tört. társulat kirándúlásai alkalmával kiaknázott okiratok legnagyobb része a feltalálók és a lemásolok közt oszlottak el. Kisebb részök a m. történelmi társulat és az Akadémia levéltáraiba téteményeztettek. Sajtó útján a legkevesebb részök bocsáttatott közre. Innen van, hogy az eddig megjelent nemzeti culturalis állapotainkra vonatkozó monographiáink még folytonosan lehető szűk keretbe zárvák s csak egyesek, úgy mint a Hippolyt esztergomi érsek, II. Lajos, Apafi Mihály udvaraira s ezek korának bizonyos éveire, vagy pedig az egyes városok műveltségi állapotainak leírására szorítkoznak. Forrásaikat túlnyomólag csak egynemű kútfőkből, a számadási könyvekből merítették, mert ezek egy magokban is folytonos egységet képeznek. Egy szóval, mennél inkább gyökeredzik az új irány történeti irodalmunkban, annál érezhetőbbé válik a közmíveltségi, erkölcsi állapotainkra vonatkozó okmány-tárak hiánya. E körülmények közt jelent meg legújabban, báró Radvánszky Béla : » Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII-ik században« czímű munkája. E mű az általános nemzeti állapotok alkatrészének csak egyik töredékét képezi, de egyik legjelentékenyebbikét, és kétségtelenül az eddig megjelent társadalmi művetségi állapotainkra vonatkozó munkák közt terjedelmére nézve a legbővebb. De nemkülönben az egész országra kiterjeszkedő s bárom századon keresztül végig vitt tárgyszövege tekintetéből, a fentemlített monographiák eddigi határkörét is túlszárnyalja. A mű 3 kötetből fog állni. Eddig csak a második és harmadik