Századok – 1879

Értekezések - JAKAB ELEK: A pragmatica sanctio története Erdélyben. - III.413

JAKAB ELEKTŐL. 423 A két ország pragmatica sanctioja között is a párhuzamos szembeállítás az erdélyit a másik után messze hátra állónak tűnteti fel. Magyarország arra jogosult rr-ei alkotmányosan hoztak róla törvényt, Erdélyben a kir. kormányszék — egy bureaucraticus testület — és az országos kk. és rr. Nyilatkozatot tettek, névaláírással és pecséttel erősítve, a fejedeleni elfogadása után a három nemzeti pecséttel és ítélőmesteri aláírással is hitelesítve. Magyarországon az akkor élt nemzedék magát kötelezőleg hozta a törvényt, Erdély minden következendő nemzedék nevében örök időkre kötelezőleg, soha meg nem változtathatólag kötött szerződést. Magyarország 1. Károly, 2. József, 3. Leopold nőörököseire, azután az ausztriai uralkodó-ház minden nő-ágaira kiterjesztette a nőörökösödést, úgy, a mint ez az örökös tartományokban van, az erdélyiben nincs meg e jogrendi megkülönböztetés, hanem a jog az összes nőágra egyszerre és örökre kiterjesztetett. A magyarországi 1723. 1.1. czikkben a király megígéri, hogy az ország addig alkotott és azután alkotandó minden törvényeit megtartja, a 2. t. czikkben az ország kk. és rr. határozataként hangsúlyozva van, hogy az ország szabad elhatározással [liberó voto] kiáltotta ki a nőörökösödés elfogadását, a 3. t. czikkben szintén az ország határozta meg, hogy a király és örökösei a törvény megtartására s másokkal is megtartatásra az 1715.1.2. 3. t. czikkek értelmében megesküsznek s magukat törvényesen megkoronáztatják, az erdélyi nyilatkozatban az kéretik, hogy a fejedelem azt igtassa a törvények közé, holott az a törvény kellékeivel nem bir, de sem esküről sem törvények megtartásáról nem szól, a mi a Nyilatkozat jogértékét tetemesen csorbítja. Azon kérdésről is kell szólnom : ha vájjon az erdélyi Nyilatkozat törvény-e vagy szerződés ? és melyik bir nagyobb jogértékkel ? Ez úgy határozható meg, ha mindkettőnek külső és belső kellékeit megvizsgáljuk. Alkotmányos országban mindenek felett áll a törvény, a szerződés magánjog körében és nemzetközi viszonyoknál van helyén. A király és ország közötti jogviszony alkotmányosan egyedül törvény útján elintézhető. Törvény alkotmányosan összealkotott országgyűlésen, a törvényes formák megtartása mellett hozható ; előzményének és záradékának kell lenni, a mely kifejezze, hogy az a fejedelem által az ország kívánságára