Századok – 1879

Értekezések - JAKAB ELEK: A pragmatica sanctio története Erdélyben. - III.413

420 A PRAGMATIC A. SANCT10 TÖRTÉNETE ERDÉLYBEN. hagyva. Az országgyűlés elnöke^nem külön volt megválasztva, hanem e fontos tisztre mint egyszersmind tanácsos is b. Wesselényi neveztetett ki ; így az egyik ítélőmester is két hivatalt kapott. A törvényhozás két tényezője a fejedelem és ország, az első kir. hivatalosai által szokta gyakorolni jogát, kik közt voltak a kormányszék tagjai is, az ország követei által. Ennek ellenére a királyi kormányszék harmadik tényezővé emelte magát, a határozásoknál egyik részről mindenütt a fejedelem jő elé, más részről a kormányszék és a kk. és rr.-ek. A kormányszéknek nem volt kezdeményezési, csak észrevételtételi joga, a fejedelem a kezdeményezést a kir. előadásokban, az ország követi inditványozás által gyakorolta. Mégis a pragmatica sanctio kimondásakor kizárólag a fejedelem, a kir. biztos és kir. kormányszék használták a kezdeményezés jogát : a fejedelem leküldötte a kir. előadásokat, a kormányszék előadta s első mondott véleményt; az 1722-ki országgyűlésen ő készítette az örökösödési nyilatkozat szövegét, az üzeneteket és fölterjesztéseket, a kir. biztos, a ki a fejedelmet képviselte, nemcsak bement az országgyűlésbe, de azt, a szabad vélemény nyilvánítás korlátozásával, magához hivatta tanácskozásra. Máskor a kir. kormányszék az országgyűlés nyílt tárgyalása helyett befolyásolt egyéneket hívatott be mind a három nemzet részéről, azok véleményét az országé gyanánt fogadta s saját felfogása és tetszése szerint tette országgyűlési határozatok, szövegezések és feliratok alapjaivá. Az országgyűlésre valószínűleg felülről jött s itt átírt kész munkálatok vitettek be, felolvastattak s vita nélkül helyben hagyattak. Szabad tanácskozásra, a határozatoknak és felterjesztéseknek nyilvános köz dologmegbeszélés eredményeként keletkezésére út nem nyílt. Az udvari cancel!ária ismét maga vagy idegen befolyás következtében módosítva küldötte le elfogadás végett a fölterjesztett munkálatokat. Csak így történhetett, hogy a kir. kormányszék és országgyűlés némely református tagjainak azon elég mérsékelt kívánata sem lehetett határozattá, hogy a nőörökösödés kimondása és a nő-ág uralkodása legyen az országnak hitlevélileg helybenhagyott törvényei és régi szokásai értelmében. A századok óta alkotmánynyal biró Erdély nyilatkozatának törvény alakjában szerkesztését, a köztörvények közé szentesítve beigtatását sem kérelmezték, tanúsítva