Századok – 1879

Értekezések - JAKAB ELEK: A pragmatica sanctio története Erdélyben. - III.413

A PRAGMATICA SANCTIO T (") R T É N E T E ERD É L Y В E N. HARMADIK KÖZLEMÉNY. Mindaz, a mit ez ügyről magyar levéltárainkban birunk, csak töredék, egyes szálai a pragm. sanctio erdélyi országgyűlésen tárgyalása bonyolult szövedékének, melyek mutatják a kir. kormányszék túlnyomó befolyását, hol elnök gr. Kornis, első tekintélyek b. Wesselényi és b. Bornemisza, mely kormányszék szolgálataiért Írásban kérte megjutalmaztatását. Az országgyűlésnek nemzetenként külön-külön hív kormányférfiak által megkérdezése, ily fontos ügyben a kir. biztos szállásán tanácskozás és határozás, oly formán, mint midőn Karaffa 1688. Szebenbeu I. Apafi összes titkos tanácsosait maga szállására hivatta s ott, katonai fedezet alatt, a hódolati nyilatkozatot aláíratta, a kormányszéki tárgyalások sima kimértsége, az országgyűlés elé kész munkálatok bemutatása s egyszeri felolvasás után határozattá emelése, az országgyűlési iratok közül csak megcsonkított följegyzések fenmaradása arra enged következtetnünk, hogy az elmék igenis el voltak készítve, a kir. kormányszék üléseiben a névtelen tanácsadó nézetei s a Bornemiszához intézett kir. kézirat iránya, az országgyűlésen b. "Wesselényi befolyása érvényesült s mindenki egy értelemben volt a fejedelmi akarat teljesítésére nézve ; csak némely református tagoknak volt a constitutióra hivatkozást kívánó megjegyzése, de azt — úgy látszik — a kir. biztos nem fogadta el. Én a Szentkereszti fölirati szövegezését sem bírtam megkerítni, a jegyzőkönyvben említett articulus pedig az akkor úgynevezett Successionis Instrumentumnak vagyis a mai pragmatica sanctionak látszik. De a mi akkori alakjában alkotmányos törvényczikk jellegével nem birt. Századok. 1870. V. füzet. 29