Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - II.365

ttialy kálmántól. 379 nek ; a mi azonban, Kolinovics följegyzéseiből következtetve, mégis megtörtént.1) Rabutin, febr. 10-ike után fölkerekedett Bicske és Lovas-Bcréuy környékéről, s Szekereséktől hátúiról, Réthey György és Balogh Ádámoktól pedig elől és oldalt kísértetve és keményen csapdoztatva, Székes-Fehérvár alá érkezett. Miután itt az erősség éléstáraiból megkenyerezte és megabrakolá kiéhezett, hidegvette hadát : a Sárvizén az átkelést Csíkvárnál, ágyúival, hosszas és vitézi védelem után, maga jelentékeny kárával, — egyebek közt gr. Fi que mont elvesztével, - -kierőszakolván2), akuruczok által előre kiürített puszta helységekbe : Tácz, Polgárdi, Füle és Enyingre telepedék, s e falvakat hamarjában besánczolá; de azért hadain a kurucz portyázó csapatok ott is »mindennap rajta csiripelnek, és fogják, vágják.«3) A cs. tábornagy a Bicskén megállapított terv szerint igyekezett eljárni. Míg Enyingen állomásozott balszárnya a Sióvonalt védő foki és hídvégi hajdúkkal nézett farkasszemet : addig Rabutin egy válogatott erős különítményt aláindítá négy ágyúval és két bombahányó mozsárral, Simontornya meghódítására. Bízik vala a befagyott vizekben, s a várbelieknek netán készületlenül találásában. — De azok nem voltak készületlenek ! Bottyán tábornok ugyanis még Szombathelyről, a hónap első napjaiban J) Kolinovics szerint (nemzeti múzeum, lat. folio 391.) Fehérvár épen meg is vétetett volna, de ez nem áll; talán csak az ú. n. ráczváros vettetett zsákmányra. — A jegelést a budapesti es. kir. hadfó'parancsnokság levéltárában őrzött egykorú jelentések említik, valamint B. Glüghell von Weinbruch cs. ezredes-parancsnoknak a budai kir. kamarához Sz.-Fehérvárról 1707. april 9-kéről intézett jelentése is: ». . . bey sehr kalt thaurenden Winterszeit und vorgehabten Feindes-Gefahr, auf ein und andere Wochen dass höchst nothwendige Eysshacken umb allhiesigen Morast, von welchem niemandt eximiret gewesen, habe verrichten lassen.« (Eredeti levél a budai kamarai archívumban.) 2) Tiell levele Bécs, 1707. mart. 2. Eugen hghez. (Cs. kir. hadi levéltár.) Somogyi Adám is ezt írja febr. 15-kéről Eszterházynak : A német, miután »csíkvári passust nem kevés kárával, sokára, álgyúkkal kinyomván mieinket, megvette, armádástúl szállott Polgárdira és Fülére, bésánczolván magát.« 3) Bottyánnak Pápáról, 1707. febr. 17-kén g,\ Eszterházy Antalhoz írott levele.