Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

PAULER GYULÁTÓL. 27 munka bevallott czélját — megfejteni, miért jöttek az idegen származású nemzetségek elei az országba, midőn a magyarok elegendők voltak annak betöltésére ?, mi hamis suppositum, — tekintetbe vennünk, hogy gyanús szemmel nézzük állításait. A tizenharmadik század második, harmadik tizedében egy nagy szellemi mozgalomnak nyomait lehet megkülönböztetnünk, mely a nemzet múltját feszegette, vizsgálta. Anonymust nem is említve, ez időben Írhatta meg egy ismeretlen a hunnok történetét. A barátok kolostoraikban a Gesta Hungarorumot olvasták. Az oklevelek szeretik a történelmi vonatkozásokat, és nem csak Anonymus barátját, az ismeretlen N.-t érdekelte a magyar királyok és nemeseknek Genealógiája.x

) A hét magyar büszkélkedő utódlött volt, mert abból, mi később mondatik róla, »cum Géza et ceteris nobilibus terrigenis et advents, et episcopis extitit gloriosus« ép oly kevéssé következik, hogy idegen, mint az, hogy püspök volt. Kézay jegyzékében nem említi ; meglehet, mert idegennek nem tartá, vagy — mi valóbbszínü — mert maradékot nem hagyott. V. ö. Fejér C. D. III. 1. 211,; III. 2. 211., 423.; Wenzel, Árpádkori Uj Okmánytár I. 22. 1. sat. A hunnok története, mint azt krónikáink első részekép — Thuróezynál azonban a XV. század tudományosságának vívmányaival (?) tetemesen kibővítve -— olvassuk, önálló mü, mely a magyarok által történt honfoglalást is röviden elbeszéli, és a tulajdonképi magyar krónikákkal, melyek újra elől kezdik a dolgot, csak külsőleg függ össze. Szerkesztésének korára támpontot nyújt azon körülmény hogy — bár felső Olaszhon geographiájában eléggé tájékozott — az Attila által elfoglalt városok közt a lombardok által 116 7-ben Frigyes császár ellen épített Alexandriát is említi, mely Thuróczy által észrevett és el nem követett, hiba ezen építés óta lefolyt hosszabb időszakra mutat. Es csakugyan — úgy látszik — hogy a XIII. század első tizedeiben Íratott, vagy nyerte legalább jelen alakját, midőn Szent-Erzsébetnek férjhez adása következtében a magyar és thűringiai udvar közt némi összeköttetés létesült. Legalább a szerző némi fontosságot tulajdonit Eisenachnak, felvilágosító példaképen idézi a szász és thüringi nyelvjárás közti különbséget, ismeri a Niebelungínlicdnek egynémely elemét, р. о. a keleti gót és hun monda kapcsolatát, veronai Detre összeköttetését Ethilével, ha nem is magát a befejezett müvet, és legrégibb alakjában — a pozsonyi krónikában — Budát ír még Ó-Buda helyett, mi a tatárdulás előtti, vagy csak kevéssél későbbi időre enged következtetést vonni. Juvencus Coelius Calanus Attilaja e müvei semmiféle összefüggésben nincs, és szinte megfoghatatlan, mikép tulajdoníthatta Toldy, csupán névhasonlatosság, nem is azonosság nyomán e dolgozatot a XII. század