Századok – 1879

Értekezések - NÉV NÉLKÜL: Legújabb oklevélgyűjteményeink és az oklevelek publicátiója. (Az Anjoukori okmánytár s a Zichy-Codex ism.) - I.223

.235 TÖRTÉNETI IRODALOM. deformitatein non indicat, sed iuxta medicorum assertionem, tanquam exorta in pupillae superficie noviter lucis privationem non induxit, quodque periti cura medici poterit prioris luminis beneficio restaurari.« Nevezetes az is, bogy Gentiiis a választott apát magyar eredetét megerősítése mellett szóló érvül hozza föl. (159. 1.) Egyház-történeti szempontból érdekes Márton egri érsek 1319. oklevele is, melyet Tamás esztergomi érsek a következő évben megerősít (531., 540. 1.), melylyel a középuémeti remeték kápolnájához zarándokló híveknek, hol sz.-László király egyik újjának középső íze őriztetik, negyvennapi búcsút engedélyez. Nummismaticai szempontból figyelmet érdemel a pécsi káptalan 1320-iki oklevele (547. 1.), mely Német-Újvári Henrik bán pénzeiről tesz említést, melyekből öt darab ért egy márkát (quamlibet marcam cum quinque pensis denariorum seu monetarum quondam Herr icy bani computando.J Nem folytathatjuk azonban az érdekesnél érdekesebb oklevelek sorát ; csak azt óhajtjuk még az Anjoukori okleveleknél kiemelni, hogy—ha a 108-ik számú oklevél datuma valóban helyes — benne bírjuk legrégibb papiros-oklevelünket 1306-ból; csak hogy ez évszám ellen nyomós kétségeket lehet felhozni. (116.1.) Gyakran találkozunk elszórt magyar szavakkal okleveleinkben, különösen a határjárásoknál. Ezen fölül azonban érdemesnek tartunk egy pár esetet nóvszerint fölemlíteni. Egy 1310-iki oklevél áldomást említ, mely az illető helyen (Sárospatak körül) adás-vevéseknél szokásos : »ipse prior et fratres sui dederunt mercipotum et aldamasium adbibendum secundum consuetudinem illius loci approbatam.« (213. 1.) A szín-elnevezésekre nézve érdekes adalék egy 1311-iki oklevélben előjövő szögszár színű ló (equus Zuk Zaar coloris). (236. 1.) Különösen nevezetes egy 1313-iki pozsony-vármegyei oklevél, mely »középen való utat és meszesen út at« említ. (316. 1.) Érdekes azonban a forma, melylyel e szavakat írja : »via Mitterroech sivc Chalchwech, quod ungarice dicitur : Guzapen valoutet en mezenschenutet.« E formában — különösen a guzapen szóban — lehetetlen a pozsonyi németek magyar dialectusára nem ismernünk. — A pozsonyvidéki lakosság nemzetiségére nézve nem mellőzhetjük Tamás esztergomi érsek 1317-iki oklevelét, melylyel a Ladomér eszt. érsek és az ausztriai Heiligenkreutzi apátság közt 1297-ben létrejött cserét megerősíti (439. 1.); ez oklevél végén az érsek, a következőket mondja : »Nomina autein dictarum metarum plerumque in vulgari Teutonico expressimus ob favorem fratrum praedictorum, quia in Ulis partibus plures sunt