Századok – 1878
BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566
566 TÖRTICNETI [RODALOM. Sz.-Miklós, Káposztás, Keszeö, Aacha, Raadzelt, Félegyház. Gyürgie 1499-ben ; Keukerth másnéven Ombtbelek Pest megyében 1508-ban, Kartal puszta 1520-ban; Olcba falu, Thurkon, Gyun, Kemey, Kynd-Kereus Pest megyei puszták 1518-ban; Rákos-Csaba 1538-ban; Zele, Félegyház, Szent-Kozma, Pele, Korhán Dobraviczkynak adományozhatott 1541-ben ; Nyáregyháza községnek, mely 6 portával bírt, földesura és bírája Nyáry István volt 1550-aen ; 1583-ban Pestmegye és Solthszék alispánja Ujházy György volt, s ez időben Thassy Pál halálával Halmy Gábor és Ráday Györgyre szállottak : Tas, Imrefalva, Hugye, Kolosházán, és Sz.-Györgyteleke pusztán lévő részbirtokok Soltszékben, s Nyáregyháza, Halom, Káva, Ráda, Pilis, Mikebuda, Dán és Püspöky Pest megyében, melyeket ez évben Thassy ,Pál özvegye Chompor Sára bírt stb. stb. Atalában szerző munkája gazdászati statisticai adatokban a mily részletesen kimerítő : történelmi tekintetben oly hiányos lévén, e részbeni új átdolgozása igen nagy szükséget pótolna monographicus irodalmunkban. GYÁRFÁS ISTVÁN. II. »Cultiirgesehichte dos Orients unter den Chalifen. Yon Alfred von Kremer, 1 — 2 B., Wien 1877. Wilhelm Braumüller.« I. A keleti események utóbbi években több munkát hoztak az európai könyvpiaezra, ami elég világosan mutatja az érdeklődést, melylyel a művelt világ az új átalakúlásokat lesi. Ennek oka azon sokféle tekintetből magyarázható, melyek keletnek forrongó területein mindig összpontosúlának s jelenleg sem közömbösek reánk nézve. Államférfiak, jogászok, tudósok, iparosok és kereskedők mindenkor érdeklődtek kelet iránt. Innen származik a keletről szóló könyvek szokatlan mennyisége. Azonban vajmi kevésről mondható, hogy lelkiismeretes megfigyelés, buzgó tanulmány, komolyság és mindenfölött helyes Ítéletnek becses eredménye. Jobbára fölületesség, ferde fölfogás és megvakult előítélet járul az elfogult előszeretet, vagy ennek ellenkezője a gyülölethöz, megvetéshöz, melylyel a keleti viszonyokról írt könyvekben találkozunk. Annál szívesebben emelünk kalapot oly tárgyilagos művek előtt, melyeknek szerzői valódi hivatásból írnak, kiket sokoldalú készültség, önföláldozó buzgóság jellemez, s azonkívül a fölvett tárgy iránti szeretet nem tör utat magának az