Századok – 1878

BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566

566 TÖRTICNETI [RODALOM. Sz.-Miklós, Káposztás, Keszeö, Aacha, Raadzelt, Félegyház. Gyürgie 1499-ben ; Keukerth másnéven Ombtbelek Pest megyé­ben 1508-ban, Kartal puszta 1520-ban; Olcba falu, Thurkon, Gyun, Kemey, Kynd-Kereus Pest megyei puszták 1518-ban; Rákos-Csaba 1538-ban; Zele, Félegyház, Szent-Kozma, Pele, Korhán Dobraviczkynak adományozhatott 1541-ben ; Nyáregy­háza községnek, mely 6 portával bírt, földesura és bírája Nyáry István volt 1550-aen ; 1583-ban Pestmegye és Solthszék alis­pánja Ujházy György volt, s ez időben Thassy Pál halálával Halmy Gábor és Ráday Györgyre szállottak : Tas, Imrefalva, Hugye, Kolosházán, és Sz.-Györgyteleke pusztán lévő részbirto­kok Soltszékben, s Nyáregyháza, Halom, Káva, Ráda, Pilis, Mi­kebuda, Dán és Püspöky Pest megyében, melyeket ez évben Thassy ,Pál özvegye Chompor Sára bírt stb. stb. Atalában szerző munkája gazdászati statisticai adatokban a mily részletesen kimerítő : történelmi tekintetben oly hiányos lévén, e részbeni új átdolgozása igen nagy szükséget pótolna mo­nographicus irodalmunkban. GYÁRFÁS ISTVÁN. II. »Cultiirgesehichte dos Orients unter den Chalifen. Yon Alfred von Kre­mer, 1 — 2 B., Wien 1877. Wilhelm Braumüller.« I. A keleti események utóbbi években több munkát hoztak az európai könyvpiaezra, ami elég világosan mutatja az érdeklő­dést, melylyel a művelt világ az új átalakúlásokat lesi. Ennek oka azon sokféle tekintetből magyarázható, melyek keletnek for­rongó területein mindig összpontosúlának s jelenleg sem közöm­bösek reánk nézve. Államférfiak, jogászok, tudósok, iparosok és kereskedők mindenkor érdeklődtek kelet iránt. Innen származik a keletről szóló könyvek szokatlan mennyisége. Azonban vajmi kevésről mondható, hogy lelkiismeretes megfigyelés, buzgó ta­nulmány, komolyság és mindenfölött helyes Ítéletnek becses eredménye. Jobbára fölületesség, ferde fölfogás és megvakult elő­ítélet járul az elfogult előszeretet, vagy ennek ellenkezője a gyü­lölethöz, megvetéshöz, melylyel a keleti viszonyokról írt köny­vekben találkozunk. Annál szívesebben emelünk kalapot oly tár­gyilagos művek előtt, melyeknek szerzői valódi hivatásból írnak, kiket sokoldalú készültség, önföláldozó buzgóság jellemez, s azon­kívül a fölvett tárgy iránti szeretet nem tör utat magának az

Next

/
Thumbnails
Contents