Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

A KUTATÁSOK EREDMÉNYEIRŐL. 12 9 legrégibb és tartalmánál fogva igen érdekes statutum, a mely az indexben »Articuli electae Civitatis« czim alatt van bevezetve, az 1404-ik évből származik, német nyelven írva, a mely 1—37 eléggé terjedelmes Articulust foglal magában. Ezen századból több —legalább az indexbe inferálva nincsen egészen 1563-ig, a melyet követtek az 1569. 1570.1581. 1582. 1590. 1597. 1598. 1604. 1607. 1608. 1609. 1610. 1643. 1677. 1683. 1684. 1688. 1696. 1697. és 1699-ik éveknek mind a fönntebb említett czím alatt vezetett statutumai, a, melyek egész 1611-ig mind német nyelven vannak írva ; ez időtől kezdve azonban már magyar nyelvti statútumokkal is kova idébb mind többet találkozunk. A városi titkos mint a nyilvános levéltár az értelmes és belyes berendezés jellegét viselvén magán a szakszerűen és évrend szerint készült leltárak és indexek nyomán, a kiváló előzékenység mellett, a búvárlás felette könnyű, s ez alkalommal csak is kedves kötelességet teljesítek, midőn a I. bizottság nevében a tisztelt polgármester a levéltárnok urnák köszönetet mondani szerencsés lebetek. MAJLÁTH BÉLA, az I. bizottság előadója. I 2. Az Abauj-vármegyei bizottság jelentése. Az abauj-vármegyei bizottság, mely b. Radvánszky Béla elnök, Csontosi János előadó és Csorna József, Korponay János, dr. Ossikovszky József, Szabó Károly és Szalay József tagokból állott, augusztus 27-én kezdte meg működését. Kutatásainak körébe a megyei központi, a Darvas-család onga-uj falusi, a Gábriel-és Csoma család devecseri és az Asgutb-család kassai levéltárait vonta, melyekről vázlatos jelentését a következőkben foglalja össze : A megyei levéltárt Korponay János levéltárnok úr szakértő kalaúzolása mellett tekintette meg, s azt oly rendezett állapotban találta, a mint csak egy oly levéltár leket, melynek levél-