Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
IPOLYI ARNOLDTÓL. 55 3 Voltunk mindössze munkások ketten-hárman. A közönség? ez akkor még épen nem létezett ! Annyira tájékozatlan volt, nem mondom a stilek s a műtörténet ismeretében, mert ebben még mai napig is az, hanem a nemzeti történeti műemlékek iránt is, kogy ezek vizsgálatát és művelését csak az élketetlen vagy idióta, mire másra sem való tudós oktalan vagy különczködő szenvedélyének nézte egyszerűn. Az arckaeologia neki oly régiség és ritkaságüzés volt, mely a folyamon kivül kelyzett penészes pénzek, a pro libertate polturák, a rozsdás sarkantyúk és törött kardok, és ka magasb volt, legfellebb az ősi, azaz még tegnapi füstös tajtékpipák vagy más kasonló lomnak és brik-braknak gyűjtésével foglalkozik ; nem is említve a kor nagy emberei botját vagy kalapját. Azóta legalább a műveltségre igényt tartható közönség tudja vagy csak sejti már, kogy ez is valamiféle élettudomány leket. Megértette, kogy a történelmi és mivelődési tanulmányok legjelentősebb része. Érzi, hogy általa az elmúlt nagy korszakok egész élete és civilisatiója minden jelenségeiben, műveiben és alkotásaiban világosabban felismerhető és a jelen és jövő tanulságaid jobban használható;, mintsem a történet egyszerűen elbeszélő ismerete és tanulmánya által. Mert valamint az ujabb tanulmányok, a természettan s a pkilologia, csak az ujabb összehasonlító rendszer által nyertek biztosabb alapot ; valamint a geologia és palaeontologia, a földrétegek és őslények ásatag leleteinek vizsgálatai által képesek elénk tárni az elmúlt világkorszakokat, az akkori faunát és flórát, annak s a mai életnek feltételeit: épen ugy vagyunk a kajdankori népek ásatag leleteivel s a középkor műemlékeivel az akkori és mai polgári és társadalmi létnek, a baladás és cultura feltételeinek és fejlődésének felismerésében. E tanulmányok jelenleg elfoglalták tékát már a művelt nemzeteknél az illető helyet, mint általános művelődési, mint culturalis tan. De a nemzeti tudományra nézve jelentőségük még ennél is messzekatóbb. A sírokból elénkbe lépnek kazánk földje régi lakói, nemzetünk ősei, annak egész múltja és életének emlékei. A középkor feledett nagy emlékei e varázsszóra felkelnek és csodálatos dolgokat mondanak el e nagy műkorszakaink, művészetünk és állami és társadalmi intézményeinkről, melyekről