Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - I. 78

TÖRTÉNETI IRODALOM. 87 Fogarasnak legrégibb említése az 1231-ki oklevélben fordúl elő, a melyet Hasdeu mind Kurz Magazinjából, mind Teutsch és Firnhaber Urkundenbuchjából idéz, a melyben a Fogaras földjén »terra Boja, terrae Zumbuthel (ma Szombatfalva) contermina, et de praesenti in ipsa terra Blacorum« van, s a mely ipsa terra Blacorum« az előtt »terra Bulgarorum existisse fertur.« Az ebben rejlő történelmi valóságot, liogy ime az oláhok előtt bolgárok is bírták volt e földet, Hasdeu nem kis munka által (DU .... fara agiutorulu unei laboriose critice) ekképen süti ki : »Nyoma van, hogy a bolgárok 1160—1170 közt foglalták volna el Fogaras földjét: úgyde azon időben magok a bolgárok a byzantinus görögök rabságában valának, a melyből csak 1190— 1200 szabadúltak ki. Bizonyos tehát, hogy a történeti kútfőben megnevezett bolgárok más valamit jelentenek. Ha egy pillantást vetünk a középkor földrajzára, úgymond Hasdeu, ki is találjuk, hogy mit jelentenek ott a bolgárok. A XI. századbeli Leo Grammaticus a Dunán túli Bolgár országról beszél. Egy katalani térkép 1375-ről a Dunán inneni Oláhországot Burgáriá-nak, de a Dunántúli tartományt helyesen Bulgáriának nevezi ; IX. Gergely pápa 1237-ki levelében ez áll : »terrain Zemram circa partes Bulgaridae ;« egy 1239-ki oklevélben meg ez : »Circa partes Bulgáriáé in terra quae Zeuren nominatur; a brassaiak mai napig Bolgdrszeg-nek nevezik városuk azon részét, a mely az oláhoké stb • Szóval »Brassó úgy mint Fogaras is, egyaránt határosai lévén Munteniának, a középkorban a dunai Dakiából nyerének, egy új jövevény rumun csapatott, melyet a szászok, magyarok, sőt a Kárpátokon túli testvéreink magok is azért, mert Bolgárország felől jött, bolgár ragadvány-névvel különböztetnek vala meg, míg az ottani rumunok számára az oláhok (Olachi) nevét tartották meg.« így Hasdeu. Egy rumun beköltözést talál a bolgár névben, — a miben igaza van. De hogy Leo Grammaticusból is ilyen beköltözést lehessen kiolvasni, az lehetetlen. Leo Grammaticus, a kinek tanúságát legelői hozza fel a rumun író, 1010. tájban írta meg chronographiáját; a történet pedig, a melyre a rumun írónk hivatkozik 813-ban és 836-ban esett meg, s az következő: A bolgár fejedelem Krumus, míg maga Konstantinápoly ellen hadakozik, Drinápolyt öcscsével szál-