Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

48 A MAGYAR MÜTÖRTENETI EMLÉKEK TANnLMÁN YA. kun hadak felett vívott diadalai cserhalmi episodját, a kun fő­nökkel az elrablott leányért vívott párbaját, s annak megmenté­sét, a legnépiesebb felfogással s alakítással adják elő nagy fal­képeiken. Csak minap fejtettek ki így a mészkéreg alól, az or­szág egyik végétől a másikig, Turnicsén, Szala szélen, és Zsegrán Szepesben, Marosvásárhelyt és Nagyszebenben Erdélyben. Sőt itt is lappang még nyoma önöknél Sz.-Mihály kápolnájuk érdekes falfestményeiben. Mennyi enyészhetett el ebből és mennyi lappanghat még másutt, midőn a felfedezettek nyo­mait is csak az ország végszélein találtuk fel. így birjuk azonban e művészetünk előbbi korából Sz. István és Sz. László nevezetes tempera tábla-festvényeit is a szepes-káptalani oltárképeken. De, hogy e nemzeti védszenteinket képben és szoborban bírta minden falu egyháza úgyszólván, azt máig mutatják nemcsak az emlé­kek, de a hagyományos gyakorlat is. Alig van máig oly idegen népű és nyelvű vidék hazánkban, melynek templomaiban ne léteznék azok szobra és képe. E nemzeti kegyelet első szent ki­rályaink iránt, melyet a képző-művészet annyira emelt, kétség­telenül oly lélekemelő és mélyen ható jelenség, melylyel egy népnek nemzeti szentei cultusa sem hasonlítható össze. Mily halvány ehhez képest például a német népnél a Sz.-Nagy Károly tisztelete, vagy az osztráknál a Sz.-Lipót fejedelemé. Sőt még a franczia Sz.-Lajos-cultus sem emelkedett volt ily magasra s álta­lánossá nemzeténél, mint nálunk Sz.-István és László, de sőt Sz.-Imre s Erzsébet tisztelete. — Miben kétségtelenül sűrű mű­vészeti képzésöknek nagy része volt. De nemcsak sz. királya­ink s apostolaink emlékezetét örökité meg művészetünk. Nagy műemlékeink megörökíték történetünk nagy eseményeit is. Mint a fehérvári s ó-budai basilika a pogányságon Kupán és Keanon vett győzelem tropheuma volt ; úgy volt Nagyváradon is Sz.­László egyháza a kunok feletti diadalának emléke, valamint Kun László Ottokár feletti győzelmének a pozsonyi sz.-ferenczi egyház egyik votiv műve. De így találjuk a szepesi székesegyház 1317-iki falfestményében is a rozgonyi győzelem emlékét, mely az Anjouház trónörökösödését hazánkban végre hosszas tusák után megalapította. I. Károly, az őt háromszor megkoronázott Tamás esztergomi érsek, cancellára Henrik szepesi prépost s a

Next

/
Thumbnails
Contents