Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

IPOLYI ARNOLDTÓL. 43 3 külön a túrócziakat, a zólyomiakat, a sárosiakat stb. De mindezen iskolákban is inkább csak az épitészeti mügyakorlatot, mintsem a magasabb mííizlést és műiskolát nyomozhatjuk. Nyilván, midőn vegyesházi királyaink korában ez izlés behatolt és terjedt hazánkban, annyi idegen elem jön be egyszerre már mindenfelől az ország életébe, alkotmányába, hadszervezetébe s egyéb intézményeibe, melyek nem annyira a nemzet életéből fejlődtek, hanem egyenesen importáltattak először is mindjárt az Anjouk által, — hogy nem lebet csodálnunk, ha az akkor felébredt építési kedv, a szükségessé vált szilárdabb és számosabb vidéki egyházalkotások művészei is mindannyi eltérő s idegen alakítást hoznak be magokkal a külföldről. Épen úgy megérezni ezt nevezetesen Zsigmond hosszú és Mátyás késő korszakán is, melyből, akkori nagyobb világéletünknél fogva, való már a legtöbb ily gót műemlékünk, vagy csak annak befejezése. Ekkor keletkeznek nagyobb városainkban is e templomok körül az építészeti páholyok és műiskolák. De ez mind a hanyatlási korszakba esik már egyaránt. Az egyetlen talán, a mi némi kivételt képezhet még, mint mondám, az épen az önök Sz. Mihály kápolnája s még inkább Sz. Erzsébet dómja: Magyarország gót műalkotásának e valódi gyöngyei. Mind a tervezetben, mind kivitelében és diszítményeikben sajátos kis remekek, s e mellett még eredetiséget is fejtenek ki. Hogy ehhez még Sz.-Erzsébet egyházuknak egész műiskolája volt hazánkban, ezt az eperjesi egyháztól kezdve, a kolozsvárin át egész Brassóig több felé tapasztaljuk. Mint ily eredeti műalkotás, már többszörös leírásban részesült itthon s ott künn ; valamint már a műtörténet kézi könyveiben is ki van adva rendesen e mintaszerű alap tervezetének homlok s oldal képeinek rajza. E nevezetes sajátságaival és tökélyeivel szemben meddő lehet már az oly felvetett kérdés, vájjon fundamentióját, földalatti alapját külön franczia mintára franczia művész tervezte-e még a XIII-dik században, s a felépítményt azután német építész folytatta-e jóval később eltérő irányban. A mai műtörténetirás ismeri már a hozzá hasonló mintákat Német- és Francziaországban egyaránt, Trierben, Xantenben és Braineben. Nem is fektet többé nagy súlyt arra, öt vagy három hajós gót