Századok – 1878
FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - I. 1
4 A MARTINOVICS-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS. hirdetve : hogy fontossága csak olyan mint a főuraké, sőt nagyob b. mert a nép képezi az állam alapját. így szól hozzá : »Te vagy országoknak ki súlyát viseled, Bőség- s dicsőségét egyedül te hinted.« Es midőn élte alkonyán, (1789. október 14-én) az abaúji főispáni tiszttől búcsút vesz, többi között hangsúlyozza, hogy az alatta épíílt megyeházzal nem kíván büszkélkedni. »Tudom én, — így szól, — hogy az ilyetén nagy és czímeres épületekre sok ezer szegényeknek véres verejtéke vagyon tapasztva... És azért, ha ilyen szemmel nézem ezen jeles épületet, inkább szomorú, mint dicséretes látszatot mutathat.« Minden tekintetben az ő követője : Bessenyei György. Egy felől nyiltan kimondja, hogy a nemzetet egyedül saját nyelvén lehet művelni és egy magyar tudós-társaság felállításáért buzgólkodik. Másfelől Montesquieut és Voltairet fordítja és dolgozza át ; eredeti drámáiban a szabadságért elvérző hősök szerepelnek. És tovább haladva egy lépéssel, a vallás terén sem habozik mestereinek elveit érvényesíteni ; a vallásnak meghódolását a társadalom exigentiái előtt követelve. »Valamely dogma — így szól egy helyen, a »Természet világa« czímű dolgozatában — az emberi nemzetnek nyugodalmával és társaságbeli boldogságával ellenkezik, egy sem igaz e világon.« Körülötte sorakozik az írók és fordítók lelkes csoportja : r gróf Haller László, Zoltán József, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Ányos Pál, báró Naláczy József, Péczeli József, Szilágyi Sámuel és mások, kik a franczia izlést és eszméket, már Mária Terézia uralkodása alatt, a nemzet művelt részének, úgy szólván közbirtokává tették.1 ) 1) Ezen kor irodalmi állapotaira nézve nagy érdekű Ballagi Aladárnak ily czímü munkája : »A magyar kir. testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére.« Pest, 1872.