Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
IPOLYI ARNOLDTÓL. 23 3 Pedig e tárgyak műtörténeti vizsgálata is mélyebbre vezethet még, mintsem azt ma vélnők, midőn azokat egyszerűn importált, egyes ritka műveknek véljük csupán. Mellettük olvassuk mindjárt Szt.-István nagy egykázi, monostori és iskolai alkotásai közt, ama furcsán kangzó adatot is, kogy a veszprémi völgyben Gizela veszprémi királynői udvara közelében, görög nőzárdát is alapit ; ő, ki a nyugati egykázirányt a keleti felett erős küzdelemmel is megalapitánemzetünknél. Denemúgykangzik-e ez adat, mint több évtizeddel ezelőtt szól kasonlón Tkeopkanu bizanti császárleányról, III. Ottó császár bitveséről : mikép hozta be Németországba a bizanti divatot és viseletet, a kelméket és szöveteket, az ékszereket és kimzést, az udvari illemet, etiquettet, a bizanti kolostori nőnevelést s apáczai intézeteket ; melyekben a fejedelmi hölgyek s az ország nagyjainak leányai az új divat szerint neveltettek, és a női luxus művészetében, a hímzésben, szövésben gyakoroltattak. Alig leket kételkednünk, kogy sz. István és Gizela görög nőzárdájának is, melyet ők már Németországból vehettek át, ily culturai és müveltségtörténeti feladata s jelentése volt. Épen úgy voltak ezek akkor a magasb udvari főúri művelődés és nevelés tanodái, mint akár még mult századi franczia nevelőintézeteink, fraucziául tanitó apácza-kolostoraink, melyekben az akkori illemet, etiquettet, a finomabb hímzést, varrást, társalgást és tánczot egyaránt tanulták. Ez értketővé teszi a Gisela-casulának, a mostani koronázási palástnak provenientiáját is. Hogy dolgozhatott itt ezen nagy és szép művű keleti szöveten Gisela segélyére számos kéz. De mely a keleti szövetre és annak képeire már latin feliratokat varrt, és bekímezhette sz. Istvánnak, Giselának s Imrének előtte álló élő képét. — És kogy az iskolának számos növendéke, kogy annak traditioja és koszszabb ideig tartó gyakorlata volt, arra már is rávezetett nemzeti régiségvizsgálatunk. Csak minap állítottunk ki történeti műemlékeink közt Budapesten egy elfakult kopott szövetű casulai foszlányrészletet a zágrábi egyházból ; hol azt sz. László palástjának s abból készült casulának tartá a kagyomány. — És valóban, ennek is bizanti kerekes szövetén (a műnyelven úgynevezett pallia rotata, vagy kelyesebben cum rotis), ott találjuk akkori dombor-hímzésben a király és királynő, valószínűleg tékát sz.