Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
20 A MAGYAR MÜTÖRTENETI EMLÉKEK TANnLMÁN YA. mi életének szerkezete is, melyet magokkal hoztak, s a kelet és nyugat hatalmas népei és nagy birodalmai ellenében vándorlásaik alatt s a vezérek korában századokon át fentartani képesek voltak, erősebb hajdankori műveltséget tételez fel a történetelőtti időben, mint a minőt az egyszerű vándor és hadkalandor ugor és mongol, török és tatár többi hordák egész a XIH-dik századig, sőt a krimi tatár és egyéb altai fin vagy török népek akár legújabb időkig is tanúsítottak. De akármilyen volt is ez, az újabb, a mai társadalmi műveltség történetét csupán a keresztény polgárosodás aerajától számíthatjuk, ba nem akarunk a pogány barbárság halucinatióiba visszaesni. S ezzel kezdődik sajátlag nemzetünk művelődése is Mily jellemző és határozott erős vonásokban lép ez elő mindjárt első királyunkkal Sz.-Istvánnal. Mily élénken hirdeti ezt épen az általa alkotott műemlékek vizsgálata ; annyira, hogy sem a történeti feljegyzés hiánya, vagy csak szűkmarkúsága, sem nyolcz százados múltja, nem volt képes jellemző vonásait elhomályosítani. Átragyognak ezek a századok homályán és a legendák csodálatos fénykörén is. Uralkodásának minden ténye és minden alkotása, az új nagy korszaknak valóságos programmja, minőt csak a magasztos keresztény vallási s erkölcsi elv és tan tűzhet ki. Egy szellemdús franczia író jellemezve a római Caesarok által initiait amaz új arany korszakot, melyet Augustus oly fényesen vezetett be, — midőn az ancyrai templom augustusi feliratát taglalja, melyben a hatalmas imperátor uralkodása alatt végzett fényeinek már mintegy kitűzött programmját tárja elé az utókornak, — irónk szabadkozik e felfogás ellen, azt mondva, hogy az uralkodók, a nagy államférfiak nem igen szokták politikájuk programmját a templomok falára kifüggeszteni. Ebben ugyan igaza lehet, hogy legalább a mai államférfiak nem igen függeszthetik ki nagy politikai programmjaikat, ha bírnának is ilyenekkel ; gyanúsítsák bár lord Beaconsfieldet azzal, hogy a keleti kérdés cyprusi programmját már régi regényeiben is megírta volt. De nemzetünk új birodalma megalkotójáról, Sz.-Istvánról bátran el lehet mondanunk, hogy ama basilikákban, melyeket al-