Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

IPOLYI ARNOLDTÓL. 13 3 mi volt a feladat, mit tettünk és mit kell végeznünk még jövőre, hogy a nemzeti régiség-tudomány a nemzeti élet és történelem számára megfelelően jövedelmezzen. II. Ha a monumentális műarchaeologiának jelentőségét a történelemre nézve ismerni, uj tanulmányaink horderejét és eredményét kimutatni kivánjuk, csak azt a kérdést kell felvetnünk : Mi volt történelmi ismeretünk ez előtt, és mi most ezek után ? A választ egyszerűen egy tanulságos képben kivánom önök elé állítani. Természetesen e képet csak körvonalaiban vázolhatom a rövid óra alatt, mely Önök szívességéből rendelkezésemre áll. De megengedik Önök, hogy e vázlatban is a hazai és nemzeti müveltségtörténet e képének főbb pontjait erősebben színezzem, hogy azok jobban kitűnjenek. Míg a többit, a részleteket, csupán a háttéri alapon annak árnyalatába helyezem. Mi volt addig e földterület ős korának ismerete, melyet nemzetünk elfoglalván, ma lakunk és hazánknak nevezünk ? Alig több uraim, mint semmi ! Üres tér állott előttünk, melyről a históriai korszak előtt alig tudtunk valamit, melyen alig voltunk képesek egy embert elhelyezni. Mig a históriai korszak kezdetén épen úgy nem tudtuk biztosan népeit megnevezni. Jelenleg ujabb archaeologiai tanulmányaink világánál egész földét, úgyszólván, ismeretünk birtokába meghódítottuk. Ismerjük lia nem is mind, ha még nem is legnagyobbrészt, de már is igen számos őskori telepeit. Ki tudjuk mutatni nemcsak azt, hogy és hol laktak népei, hanem azt is, hogy az emberi műveltség mily fokán állottak. Eddigi vizsgálataink eredménye szerint nálunk az őskornak, a palaeolith korszaknak nyoma, melyben az ember durva vagy csak nagyjából kidolgozott természetes kő, fa és csont (máskép is nehezen felismerhető) eszközökkel élt, alig maradt. De az ujabb kőkorszaknak, átcsiszolt kőeszközök korának népei által hazánk már mindenfelé lakott volt. — A felföld magasla-