Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

4 A MAGYAR MÍiTÖRTÉNETI EMLÉKEK TANULMÁNYA. tainak előtte értketlcnné vált kieroglypkjeit. De ina, hála Istennek, már emelt fővel büszkén tekinthetünk fel rá. Olvassuk titkos értelmű műábráit. Megértettük műalakzatait. Felemelkedtünk keletkezése, alkotása és müizlése ismeretéhez. Avatott kézzel nyúlhatunk fentartásához és helyreállításához. Jártas búvárokként ereszkedhetünk le önök levéltáraiba, hogy belőlük műtörténetünk legszebb korszakai egyikének nevezetes adatait felkeressük s a felszínre hozzuk. Adjuk meg azért mindjárt e remekműnek a történelmi nagy emlékeket megillető hódolatot. Emlékezzünk meg azután arról, hogy itt lövellett elő nemzeti újabb ébredésünk egyik hajnalán, hasonló tudományos gyűlés alkalmával 1846-ban a hazai monumentális történet első sugara. 1

) A lelkesedés ihletének e sugara fakasztá először ismét hangra a művészetnek ezen századok óta néma megkövült Memnon szobrát. És felszólalt, hogy az alélt nemzetet műemlékei vizsgálatára és fentartására felhívja. De akkor gyenge szózata még nem volt képes az álom- és ocsudással küzdő nemzetet monumentális története tudatára felébreszteni. — Ránk nehezedett mindjárt a súlyos évek sora, melyeken át már nem csupán a nemzet történetemlékeinek, de saját létének fentartása lőn feladata. Az élethalál küzdelemben legjobbjaink elhulltanak. A többiek kibujdostak a véres csaták után ; míg a legtöbben itthon is némán elhallgattak. És midőn már alig, hogy a költő ajkán hangzott az el-elhaló dal ; az is azt zengve csak bús változatokban, hogy »nincs többé hazája« (Vörösmarty), és »hazátlan bujdosik a dalnak férfia« (Arany) ; akkor ki hinné : mi sem rázta fel erősebben a nemzetet a rémület e hallgatásából, mint múltja nagy emlékeinek feltámasztása. — Elkezdők neki okkor ismét beszélni őskitünket és történetünket, keresni újra nyelvünk és irodalmunk elásott kincseit, kiásni Magy. Orv. cs természetvizsgálók gyűlése, melynek régiségi osztálya első tett közzé, mindjárt a magy. tud. Akadémia által is felkarolt felhívást a hazai műemlékek ügyében ; ennek következtében jelent meg a gyűlés elnöke, kassai püspök Ocskay, első magyar nyelvemlékünk eodexének tudós eommentatora, e's a jászói prépost támogatásával dr. Heuszlmann Imrének leírása e kassai Sz.-Erzsébet ás Sz.-Mihály templomokról.