Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - III. 791

KÁROLYI ÁRPÁDTÓL. 801 melylyel contrastban áll későbbi, augusztus elsején irott levele, melyben az oratorral tudatja, bogy az ellen üldözését abba kell hagynia, mert sem pénze nincs, sem azok a particularis (főleg sléz) segély csapatok, melyek hadai legnagyobb részét képezik, nem akarnak tovább szolgálni s a küldendő új seregek csak az eltávozók helyét fogják pótolni, a nélkül, hogy hadát erősbitenék1). Nem kis kellemetlenség volt épen ez időtájban az özvegy magyar királyné Mária kapitányainak : Turre Kristóf és Gyn Mátyásnak viszálkodása. Az e vidéken ólálkodó Jánospártiakra, kik közül Balassa Zsigmond és Menyhért, Patócsy Zsigmond, Podmaniczky János a felső magyarországi nyugati megyék illetőleg Ferdinándpártiak háborgatására ép ez időtájt érkeztek meg, a meghasonlás a legjobb alkalom volt. Tudták ezt a városok is s félni lehetett, hogy veszedelmesb következményei lesznek, mint maguk a haragvó kapitányok csak el is gondolhatták; mert az ellen sehol nem találva ellentállásra, akadálytalanéi pusztított. Sok bajába került a lundinak először a bányavárosokat legalább egyetértésre bírnia2), később egy hónap múlva a hét bányaváros, aztán Yárday primás, Turzó Elek, Bars, Turócz,Arva, Zólyom megyék közönsége s az említett két viszálkodó kapitány között egymás és Ferdinánd érdekei szövetségét létrehozni3). Szintén nem megvetendő bajt okozott Yels hadainak előnyomúlásábau a Yels és Lasky közt kitört egyenetlenség ; melynek okául a lengyel főúr azt veté, hogy Yels Makoviczát Serédynek inscribálta, de igazi oka az volt, hogy Lasky, mint akárhányszor kijelenté, senki alatt nem akart lenni. — Ennek tulajdonítja dendae paus recesionem quae lion modo regiao M'1 nobisque omnibus summo honori futura sít, sed toti christianitati salutaris et exoptabilis. Mira autem et iucredibile laetitia cxercitum Boemorum adventare Viennam intellexi; quia si totus buc dimissus fuerit, confisus dei misericordia periculo capitis inéi promitter rev. Dm V. non dubitabo, me vajvodam regno pcnitus eiecturum. — Yels a lundihoz 1537. jul. 7. *) Vels a lundinak 153 7. aug. 1. 2) A lundi levelei Ferdinánhoz 1537. jul. 17., aug. 4. 3) Az egyesség-levél sept. 4-kén kelt (Hung.) Várday »quantum ad bona nostra distrietus S. Crucis et monasterii S. Benedicti de iuxta Gron attinet«, — Turzó pedig »quantum ad dominium et pertinentias arcis nostri Bajmócz pertinet« köti magát. 66*