Századok – 1878

ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar nemzeti történetírás kezdete. Székely István krónikája 767

ZSILINSZKY MIIIÁLYTÓL. 775 Magyarországot és Erdélyt, mindenütt reményt és bizalmat öntve a szívekbe. S ez az életmód nem volt szégyenletes, sőt ellenkezőleg nemes és tisztességes. Azzá tette a lant művészete, a dal hatalma, a tartalom érdekessége és tanulságos volta. Legelőször Török Bálint udvarában tűnik fel Szigetvárott ; midőn pedig e hatalmas pártfogója II. Szulejman fogságába került s utána nem sokára neje is elhalt, Tinódi elhagyta a gazda nélküli kastélyt. 1543-ban Verbőczy Imre tolnai főispánnál Daruvárban, majd Nagy-Szombatban és Erdélyben, jelesül Bethlen Farkas házánál találjuk. Onnét ismét Magyarországba tér viszsza; 1549-ben Kassán folytatja nemes mesterségét ; de az 1552-ki török hadjárat után ismét Erdélybe utazik, hogy verseit Kolosvárott kinyomassa. Hogy itt mennyi ideig tartózkodott, az bizonytalan ; csak annyit tudunk, hogy Erdélyből még egyszer viszszatérvén Magyarországba, Nádasdy Tamásnál végezte be életét 1559. körűi. Sem születési, sem halálozási évét nem lehet biztosan meghatározni ; de az nem is bír reánk nagy fontossággal akkor, midőn műveinek történelmi értékét mérlegeljük. Hányt vetett élete folyamán szerzett énekeinek nagyobb részét »Cronica« 2) czím alatt Kolosvárt adta ki 1554-ben, s I. Ferdinánd királynak ajánlotta, aki már egyszer jutalomban részesítette. E mű, tartalmát tekintve, nem egyéb, mint Erdély tör*) Toldy F. összegyűjtött müvei V. k. Magyar költök. 2) Teljes czíme ez : Cronica. Tinódi Sebestien szörsése : Első reszebe János Kiral halalatul fogva ez esztendeig Dunán innét Erdei orszaggal löt minden hadac veszödelmee, röuidedön szép notakual enökbe vadnae. Mas reszébe külömb-külömb időkbe és orszagokba löt dolgoc istoriae vannak. Colosvarba 1554. esztendőbe. — Az e mű szövegébe nyomtatott dallamokat megfejtette és kiadta Mátray Gábor. Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. Pest. 1859. Tinódi énekeiből János király testamentoma 157 7-ben, — Buda városának veszedelméről és Török Bálint fogságáról való história 1592-'oon külön is megjelent Monyorókeréken. — Zsigmond király és császár chronikája először Heltai »Cancionaléjában« jelent meg, több olyanokkal együtt, melyek az 1554-ki kiadásban foglaltatnak. Temesvári János 1574-ben Zsigmond kir. krónikáját közölte a maga hist, éneke után.