Századok – 1878

ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar nemzeti történetírás kezdete. Székely István krónikája 767

ZSILINSZKY MIIIÁLYTÓL. 771 Tartalmára nézve megegyez a bécsi képes krónika előadásával, x

) s alig tévedünk, lia Toldy nézetével ellenkezőleg azt -állítjuk, bogy e históriás ének eredeti szövege szolgált valamenynyi krónika forrásául a honfoglalás elbeszélésében.2) Száraz négysoros versszakokban beszéli el nekünk, mint szerezte meg Árpád e hazát egy fehér lovon, aranyos féken és nyergen Szvatopluktól ; részletesen mondja el, mint szállott át a Dunán, mint hozott övéinek a veszprémi fejedelemtől vizet és füvet, s miután a fehér lóért ígért földet Szvatopluk utóbb megtagadta, fegyveres erővel teszik azt magokévá a magyarok. Az ismeretlen szerző ismerte az ország földrajzi viszonyait, némely helyneveket régi szóktól próbál származtatni, s a kor divata szerint szójátékokat is csinált, pl. Kelenföld (Krenfeld) Dézs (Deus). Midőn így kezdi előadását : Emlékezzenk régiekrel Az Scythiából kijüttekrel . . . ezzel csak a régibb históriás énekek szokásos bevezetését utánozta, mely az egyházi tárgyú elbeszéléseknél is divatos volt. Különös tünemény, hogy a Hunyadiak korából, midőn a nagyszerű hadi tények oly roppant bő tárgyat szolgáltattak a dalnokoknak, midőn hazánk a külföldiek elismerése szerint is Annal, vet. Vindobonae 177 5. 7 5. 1.) ő közölte Coruidessel, akitől Révay kapta azt a másolatot, a melyről 1787-ben kiadta. Egy év múlva kiadta Dugonics is ; újabban Toldy többször. L. Handb. der ung. Poesie 18 28. I. k. 6—10. 1. Irodalmi tört. Olvk. stb. Szilády Áron Régi magyar költők tára. Budap. 1877. Eredetét különben a XV. vagy XIV. századba helyezi Pray ezen jegyzete, melyet másolata bevezetéseül tett : »Ex codice MS. cuius character est inonastico-gothicus, itaque seculi XV. inchoantis, aut XIV. exeuntis.« L. az egyetemi könyvtárban Pray kéziratait 53. köt. 213. 1. !) Marci Chronica Oest. 18G2. XIX—XXII. 1. V. ö. Muglen Krónikájának XI. XII. és XIII. fejezeteit s Túróczi II. 3. 2) Szilády Áron ezeket mondja : »Az ének mostani szerkezetének összeállítója előtt a krónikák előadása lebeghetett, de ismernie kellett az ének eredetibb alakjának is legalább töredékeit. Amazt követhette, emezekből alig mentett meg valamit, de ez a kevés elég arra, hogy a Pannónia megvételéről szóló ének eredeti szerkezetű példányát tartsuk valamennyi krónika forrásának.«. Ii égi tnagy. költők tára. Budap. 1877. I. 247. 248. 1.