Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - II. 687

782 ADALÉK A NAGYVÁRADI BÉKE TÖRTÉNETÉHEZ K. Á.-T^L. szetét — tevé hozzá az orator — ilyen ő ; eleget is mondám én fölségednek; tegye fölséged azt, a mit jónak lát.1)« A lundi türelmetlenségén különben csudálkoznunk nem lehet. Bármily közel jártak is az alkuvó felek már azokhoz a stipulatiókhoz. melyek alapján a béke egy év múlva megkötteték, most a legkisebb, a legcsekélyebb engedmény borzasztó volt Ferdinán s oratora előtt. Ok még folyton azokat a föltételeket tárták szemük előtt, melyek az 1536. év elején Károly császár által békealapúi lőnek elfogadva, ezektől minden eltérés nehezükre esett. Igen, de János helyzete meg azóta tetemesen jobbá vált. A törökkel való viszonyát nem is említem : elég arra tekintenünk, hogy Kassa s a környék elfoglalása után végtelen előuyös helyzetbe jutott szűkebb térre szorult vetélytársa ellenében. Ezek a viszonyok, melyeket Ferdinánd helyébe bárki más ép úgy, mint maga Ferdinánd sértőknek, türhetleneknek, boszantóknak talált volna, tették sz alkudozásokat oly nehézzé, ezek faragtak a különben is heves, indulatos, most már türelmét vesztett hinditől, hogy modern kifejezéssel éljek : ideges diplomatát. KÁROLYI ÁRPÁD. supplicarent M" V., qnia cognoscunt eorum dominum nihil ex sua bonitate neque pro regni neque pro christianitatis cominodo unquam boni facturum sed eompellendus esset aliquantisper A lundi Ferd.lioz 1537. jul. 7. (Ilung.) ») U. o.