Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - I. 68

68 TÖKÖLY SEBESTYÉN MEGSZERZI KÉSMÁRKOT. Azon belviszályok és karczok alatt, melyek I. Ferdinánd és János királyok között a magyar trón birtokáért folytak, sok új ember, sok homo novus rakta le családja jövendő nagyságának alapjait. Nem egy volt köztük, a ki azt eszének, sok ki fegyverének, legtöbb talán, ki hűtlen elpártolásainak köszönheté s csak kevésről mondható el, hogy miután lábát egyszer megvetette, a birtokba vett várat vagy sziklafészket nem oly tettek tanyájává aljasítá, melyeket mi — a késő nemzedék — rablásnak nevezünk, s a melyek miatt aztán az unokáknak volt mit tenniök, hogy azt a rozsdát, melyet őseik kardja fényén kezök szenyje ejtett, ledörgöljék. Később ez üzelmek lassanként megszűntek ; de úgy ez időkben, mint a század végén vajmi fehér holló volt az, ki vagyonát, hatalma s tekintélye alapját oly polgári tevékenység által szerzette meg, mely ugyan már régen is a jóllét szülőjeként volt ismeretes; de nálunk legalább a XYI. században nem nagyon kultiváltaték, t. i. a kereskedés által. Ilyen ritka homo novus, ilyen fehér holló volt Tököly Sebestyén, az egyszerű nagy-szombati polgár, az az ember, a kinek száz év eltelte után egyik unokája két ország fejedelme, a kui'uczok sokat hánytvetett királya lőn. Wagner1

) és Grenersich2

) elég bőven beszélik el, mint küzdötte föl magát Tököly Sebestyén Késmárk birtokosává ; amaz egy névtelen egykorú elbeszélését adja, emez Wagner közlemé-*) Analecta Seep. II. '296 s küv. 2) Christ. (îenersich. Merkwürdigkeiten der künigl. Freystadt Kesmark, 1804. 1.261. s köv.