Századok – 1878
KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - II. 687
696 ADALÉK A NAGYVÁLTADI LIÉKE TÖRTÉNETÉHEZ Míg Ferdinánd ez intézkedései Magyarországon, külön Erdélyt illetőleg, diplomácziai összeköttetése a moldvai vajdával, közbenjárása a lengyel királynál kizárólag János ellen irányúinak s végczéljok a kettős támadás leketővé tétele : az alatt, kogy a déli vidéket fenyegető török ellen is tehessen valamit s ott minél kevesebb kadat legyen kénytelen a magáéból lekötni, jónak látta a német fejedelmekkez s a pápához is segélyért fordulni. Németországban egy birodalmi gyűlésnek, mely a török elleni segélyadásban competens forum lett volna, sok akadály állott útjában. Ferdinándon most már talán nem múlt volna annak kikirdetése, de mert ő maga nem teheté, legtanácsosabb volt különkülön intéznie fölhívást azokhoz, a kikben a birodalmi rendek közül bízott s a kiktől remélte, hogy megkeresésének helyt fognak adni. 1536. deczember végén, a mint Kassa elestének kírét vette, tüstént fölszólítá a legtöbb német püspököt, apátságot, világi rendet és városokat a külön-külön adandó segély végett, sőt hogy kérésének nagyobb foganata legyen, Mursing Józsefet a strassburgi püspökhöz, Strassburg városához, továbbá Ernő badeni őrgrófhoz ugyan e tárgyban tartalmas instructióval útnak bocsátá.*) Utasítása bőven magyarázza, hogy mivel a körülmények átalános birodalmi gyűlés egybehívását nem engedik, jónak látja a török elleni segélyt ily particularis tárgyalások alapján coronae angelicae« s erre hivatkozik azzal szemben, hogy Moldva egy részét, a vitás birtokot a lengyel király be akarja kebelezni ; azt — úgymond — melyet a magyar királyoktól nyertek »divi (l) aviaenostri praedeeessores domini vajvodae Moldavienses.« A lengyel királynak pedig, midőn az a hosszas békekísérleteket megúnva fegyverhez akart nyúlni, ezt felelte : Istud regnum est supremi ac invictissimi imperatoris Turcarum, domini nostri clementissimi ae nobis concessit possidendum. Vívat sua caes. Maies tas ! (Polonica. 1537. jul. 24.) Mását valószínűleg ezért küldte be a király Ferdinándnak. x) Az instruetió kelt 1537. jan. 28-kán (Bécsi titk. levéltár. Reicbsacten). Sajnálni való miszerint a bécsi levéltárban mind a »Reichssachen« mind a »ReichstagsaCten« osztályok, úgyszintén a Brandenburgieák, Bavaricák s Saxonicák ez időből oly igen kevés darabbal vannak képviselve, hogy Ferdinánd Magyarországot illető fáradozásairól s János király németországi összeköttetéseiről alig lehet belőlök valamit kiböngészni.