Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - I. 591

Í594 ADA.L.ÉK A NAGYVÁRADI BÉKE TÖRTÉNETÉHEZ vigyázásra intvén őket, ha meg akarnak maradni Ferdinánd alatt s kérvén, hogy ezt a többi várossal s Ferdinánd főkapitányával is közöljék. A viszonyokhoz képest ez esemény nagy hatást, lehet mondani — megdöbbentőt gyakorolt a kedélyekre. A mindig óvatos és vigyázó Lőcse a katastróphát annak tulajdonítja, hogy a »praktika« a város elfoglalása körül régóta folyamatban volt s lehetett is, mert abba mindenkit beeresztettek, szabadon járhatott kiki, »akár Jánospárti, akár Perényi híve, akár Bebek embere volt« x) s kétségbeesetten kiált föl : könyörüljön rajtunk a mindenható, hogy a kassaiak oly vigyázatlanok voltak, s hogy az egész l'ölvidék e pajzsát és szivét az ellen kezére engedék jutni. O jaj e végtelen könnyelműség miatt ; az örökkévaló Istenhez kell panaszainkat bocsátanunk, ő tudja legjobban, mint történhetett e dolog. '-) A kétségbeesett városokat Ferdinánd minden módon igyekvék megvigasztalni, s Yarkocs Gy. 8) missiójának (melyről már föntebb volt szó) egyik fő czélja ép az volt, hogy a csüggedőket vigasztalja, s a küldendő segély reménységével bátorítsa. Lőcse s György (nem Esztényi), Horváth Yid és Ferencz, Persewthy e's Edenffy (Odönffy) László »ex improviso« elfoglalták. A nevek nem egyeznek meg az írók által följegyzett nevekkel. Azt hiszem, a kassai levélnek van igaza. ') Doch ist gutt abczunemen es sey lang practicirt wordenn, ausz dem, das man iderman eingelassen hatt, nymanden auszgenommen, es sey Januschisch, Perennej Peterisch, Bebeckisch etc. gewesen. Lőcse válasza Eperjesnek 1536. decz. 6. (Hung.) 2) Erbarms den almechtigcn das die von Cassha so vnvorsichtig sinth geweszenn, das der schilt unnd herz des ganzen oberkreis den feinthen czu theil ist wordenn. 0 we der grossen hynlessigkeit, es sey dem ewigen gott geklagt, der waisz am besthenn, wie's czuganngen ist. — U. o. 3) Varkocs György később székesfejérvári kapitány s a város híres védője, a ki Fejérvár 1543. évi ostromakor az ostromló török ellen hősiesen harczolva esett el, diplomácziai missiókban is többször volt alkalmazva Ferdinánd részéről, sőt 1536-ban Károly császár megbízásából a braunschweigi herczegnél járván, midőn visszatért, Károly őt, mint igen hasznavehető derék embert, melegen ajánlja öcscsének. (1536. oct. 4. Keichsachen.)