Századok – 1878

BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566

TÖRTÉNETI IRODALOM. 571 » Az arab nyelv az egész birodalomban uralkodék és mint összekötő kapocs, az eszmék, gondolatok elterjedését előmozdította. Tudományos intézetek : kollégiumok, akadémiák, könyvtárak és kórházak keletkeztek a nagy városokban, hol minden szellemi törekvés buzgó támogatásra talált. . .. »Azonban már az első Abassidák alatt történt, hogy egyes tartományok helytartói félig-meddig souverän állásra küzdék föl magukat, s némelyek kisebb dynastiákat is alapítának, eleintén a khalifaság védelméül, később annak daczára és kárára voltak, így, a közlekedés gyülhelyei szaporodtak ; de az által egy az államot valóságosan szétválasztó folyamat indúlt meg, mely kezdetben a birodalom határain támadt, s nemsokára föltartóztathatlanúl mindig tovább terjedt. Hasonló példát látunk jelenleg Egyptom és Tunisban, melyek a konstantinápolyi központi kormánytól csaknem teljesen független állásra tettek szert. Eleintén kevés volt a kangadó városok száma ; de későbben körük mindig tágult. Az izlam virágzó korában mily nagy volt a szellemek élénksége, mily katalmat gyakorolt a tudomány s irodalom a kedélyekre, eléggé mutatja ama körülmény : hogy az elfoglalt idegen országokban az arab nyelv, irodalom, költészet és tudomány csodás gyorsasággal vert gyökeret. Spanyolországot és Perzsiát kivéve, sehol sem történt nagyobb mérvben, mint Siciliában, mely igen rövid idő alatt nagyobb részben elarabosodott, s kiválólag Palermóban, hol az arab kormányzóság székhelye volt. . . . »A közös műveltség összetartozósága a bomlásnak indúlt birodalom decentralisatióját némileg késlelteté ; de meg nem akadályozta. S lia mérlegbe vetjük a decentralisatió előnyeit és kátrányait, látni fogjuk : kogy politikailag tekintve káros volt. »Igaz ugyan, hogy egyes fejedelmek, például a Bujudi házból szármozattak közül s némelyek a Fatimidák alatt a tudományt s művészeteket előmozdíták ; a fővárosok nagy könyvtáraiban a világ zajától elvonúlt tudósok csöndben munkálkodának ; Bokharában Avicenna dolgozott; Khwarizm fejedelmi udvarában nagy pártfogásban élt a híres Byruny, ki Gorganijjában a mai khiwai khanságban tevé kísérleteit az ásványok specificus súlyáról ; egy másik tudós (Kr. u. 1117—1157) Sangar seldschuki sultannak számára írt könyvet a »bölcsesség mérlegéről«, melynek tárgyát Byruny kutatásai nyomán a súly elmélete a különféle tudományos észlelésekliöz való mérleg képezte ; s végre az is igaz, hogy a mindenfelé gyorsan keletkező dynastiák éppen oly hirtelen el is enyésztek kevés kivétellel mint támadtak : de a szétmállási processus végtelenül tovább harapódzott, s némely nagyobb sultanságokban a számtalan majd félig majd egészen