Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552

TÖRTÉNETI IRODALOM. 563 tök: Törtei 20; — Zolnok megyében: Kécske 32. Abony 54. Solt megyében : Szentiván, mivel mind elfutottak, ezek adója elengedtetett; Laczkáza, mind elfutottak; Dömsöd 20. Hewgye szinte mind elfutottak. Thas, mind távol voltak. Solt 29. Yecse 14. Apostag elfutottak. Baracs 14. Bankkaza 4. Mintkogy a kapuszám a község adóképessége, tékát birtoka s lakosai mérve szerint állapíttatott meg, szerzőnek az ily adatok érdekes anyagul szolgálhattak volna arra nézve, kogy ezek nyomán gazdászati jeles szakképzettsége mellett a községek gazdászati beléletét s erejét összehasonlító vizsgálat tárgyává tegye. Lássuk még a Kis-Kún járást, mely e munka nyomatása alatt csatoltatván e megyéhez, elég mostoha sorsban részesül, mert az időrövidsége miatt a népes hét Kis-Kún városról szerző csak 12 lapon beszél, s hogy mily hiányosan, annak igazolásául elég legyen felhozni, hogy a legnépesebb, 22 ezer lakossal bíró Félegyházának alig jutott másfél lapnyi tér. Történelmi tekintetben a már megjelent munkákat, adatokat se kellően használja fel, e gazdag és szorgalmas földmivelő városnak terjedelmes gazdászati viszonyairól pedig teljesen hallgat. A Kis-Kun egyes községek történelmét már 1801-ben Horváth Péter, 1844-ben Ferenczy; 1854-ben Palugyay, s 1861-ben dr. Fekete meglehetős részletességgel megírták ; azonban ez írók a Kiskunok történelmileg fejlődött régi és ujabb beiszervezetét is beható figyelemre méltatták, szerző pedig minderről teljesen kallgat; a mi annyival inkább feltűnő, mert a 2100 holdon 760 lélekkel bíró kis német falu Jenőről négy és féllapra terjedő részletes előadást tesz. Félegyházáról azt irja : hogy milyen község volt a török világ előtt, komály fedi ; újólag 1743-ban lett megszállva. Nem fedi ezt komály, ha Hornyik Kecsk. v tört. I- 198. lapjára pillantunk, hol Zsigmond király oklevele szerint 1389-ben már mint fennálló község említtetik; a magyar tört. tár XII. köt. 265—85. lapjai szerint pedig mint királynéi birtok 1424-ben több fennt elősorolt Pest és Soltmegyei falukkal Borbála királynénak adományoztatott stb. Halasról, e város rendezett levéltárában lévő adat szerint említi szerző, hogy már 1451-ben mint Kis-Kun székváros fennállott, s hogy az ez év utáni történelmi adatokat Tóth János városi tanácsnok szedte össze rövid sorozattal 1828—9-ben. Ez előadás helyreigazítást vár ; mert igaz, hogy e város történelmét a szorgalmas Tóth János tanácsnok s városi jegyző megírta, még pedig 1451-től kezdve; de nem 1818—9-ben, mert ő 1826. sept. 6-án már meghalt, hanem 1815—6-ban, mely munkát Szilágyi Sándor 1861-ben ki is adott; de úgy látszik, szerző nem e