Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552

560 TÖRTICNETI [RODALOM. nézve semmi, az egyházi levéltárban pedig kevés az adat ; azonban annyival inkább kötelessége vala szerzőnek a történelmi adatokat más helyekről, kol azok léteznek, felkutatni s azokat feldolgozni. Hogy pedig ily adatok mily tömegesen maradtak fen, elég legyen erre nézve felemlíteni, miszerint a budai Sz.Klára apáczák levéltárában egy egész csomó-fasciculus-adat létezik, mely kizárólag e város régi történelmére vonatkozik. Ebből látjuk, kogy Czegléd kajdan királynéi város volt, mert egy 1364. évi oklevél: »cives et kospites de Cegléd« említ, kogy — mint szerző is egész röviden megjegyzi — I. Lajos Czeglédet Pál püspöknek adta, de ettől a király anyja Erzsébet 1200 frton viszszaváltván, azt a nevezett apáczáknak adományozta, mit a király is megerősített; erről meg van a beigtatásiVdentés. s ugyanekkor Kőrös és Kecskeméttel a czeglédi katárok iránt CSZKU/.UIL katárjárás, melyben többi között említve van : »una silva Tullierdeu dicta, quae silva esset usualis trium oppidorum sen villarum Cegléd predicti, Keurus et Kecbkemetk« — tékát e három város ez időben virágzó állapotban fenállott, s ez erdőt mindhárman közösen kasználták. Egy másik 1382-ből való oklevélben Czegléd, Körös, Kecskemét mint Erzsébet királyné birtokai említtetnek. Fent van egy oklevél 1411. máj. 8-ról, melyben az óbudai apáczák tisztje : György Gara Miklós nádorés Rozgonyi Simon országbíró előtt ünnepélyes óvást és tiltakozást tesz az ellen, kogy több ládányi és kiséri pliilisteusok a Pest megyében fekvő s nevezett apáczák Cegléd nevű falujokkoz tartozó Külső- és Belsőkegyes néptelen falukat Sigmond királytól adományban nyerték, elfoglalták, s elörökítették. Majd 1456-ban előfordul Theuretkegykáz Czegléd mellett és Feketwkalom Czegléd katárában. Mellőzi szerző részletes felemlítését annak is, hogy midőn 1514-ben Dósa György hadaival Pest alól Szeged felé indúlt, juniusban Czegléden megállapodott, s innét bocsátotta ki azon — már Pray által kiadott — Pest és Szolnok megye lakosaihoz intézett levelét, melyben az egész országban, de különösen az e megyékben lévő minden városok és faluknak fenyegetés mellett megparancsolja, kogy azonnal minden kifogást mellőzve, kozzá Czeglédre siessenek. Hiketően éppen ezen levél eredetije volt az, mely Dósának egy másik levelével a Czegléd városi levéltárban több mint három századig megőriztetett; mígnem 1850-ben az 1848-ki forradalmi iratokkal együtt Vargha Samu cs. biztos által megsemmisíttetett. A régi kamarai számadások szinte igen gazdagok e város régibb történelmére vonatkozó adatokban. Ezekből látjuk, hogy midőn I Ferdinánd Eger várát özv. Psrényi Péternétől átvette,