Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

528 TU -L !• APAFI MILÁLY UDVARA. . ms. rokban, s a szászföldön szász mesterek által öntetett, minő pl. Maurer János uram ő kegyelme is. A fejedelmi várakban volt néhány dísz-ágyú is : a fejedelem czímerével 5—36 íö-osak, néhányon alakok is voltak, kettőn az 1677-iki évszám. Egy 36 ffi-os faltörő ágyún delphin volt, meglehet, hogy franczia ajándék. Az erdélyi fegyvergyártás akkori virágzó állapotáról különben fényesen tanúskodik az az élénk tevékenység, melyet kivált a szász puskamives, kard, fegyvergyártók ez idétt kifejtették.1

) Rajzunk nem volna teljes — bár igényt rá így sem tart — ha a fejedelmi udvar szellemi életét nem érintenők. Nem szándékunk Erdély akkori irodalmi életét jellemezni. Az a részletes monogra* phiának feladata, mire jeles vezérfonalaink már is vaunak. Azon tünetek felsorolását kisértjük meg, melyeket számadási könyvünk s főkútforrásaiuk nyújtanak. Apafi Mihály, »ki papnak lett volna alkalmatosabb«2

) mondhatni literátus ember volt, s élénk részt vett az 1672-ki radnótlii zsinaton, a Coccejanismus ellen folytatott elkeseredett vitában. 3) E vitára leginkább udvari papja Tofcus Mihály ingerelte. Tofeus valóságos Jeremiása Erdélynek, kimondja, hogy »a magyar nemzet addig akarja a szabadságot keresni, mint a teve, a ki elmenvén Jupiterhez, szarvat kér magának, azt sem adnak, sőt mind a két fülét elvágják.« prédikál az udvar istentelenségei a tanácsurak gonoszsága ellen »olyan daraboson, hogy felállott az emberek haja belé.«4

) Predikáczióit a fejedelemasszony néhány gyorsan iró deákkal titkon a templomban iratta le ; ezeket ő revideálván, így jelentek meg a »zsoltárok resolutiói.« Ilyen volt a későbbi udvari pap Ma gyári József is, Tofeusnak veje. Apafi tudományszeretetét igazolja elég becses könyvtára is, melynek meglehetős részét az 1714-iki becslés jegyezte föl.5

) *) Ld. bövebbena szász »Archiv« közleményeit. 2) Cserei i. m. 195. 1. 8) Ld. bővebben Szilágyi Sándor : Erdélyország története 1866 II. 430—435 s Erdély irodalomtörténete a Rud. Szemlében. 4) Cserei i. m. 163. 5) Erd. kincs. lt. 9 csomó 1. sz.