Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - II. 487

SCIIWICKER J. H.-TÖL. 495 s ezeket a következő napon, azaz : szeptember 3-án közölni fogja a magyar urakkal, kik teljes buzgalommal már mindannyian öszszegyűltek Bécsben. ') Szeptember 3-án s 4-ikén tartották a magyar urak új értekezleteiket, melyeken többek közt részt vettek: gróf Eszterházy Ferencz, magyar kanczellár, gróf Batthyány József, bibornok s Magyarország érsek-prímása, gróf Migazzi, bibornok s bécsi érsek, mint a váczi püspök helyettese ; gróf Fekete György, országbíró, gróf Nádasdy, horvátországi bán, gróf Grassalkovich, koronaőr, Eszterházy berezeg, báró Patachkh Ádám, kalocsai érsek ; gróf Eszterházy Károly, egri püspök ; gróf Eszterházy János, gróf Eszterházy Ferencz, gr. Pálffy János, gr. Erdő dy János, gr. Balassa Ferencz, gr. Koller Ferencz, gróf Forgách Miklós, stb. stb.2) A kormány előterjesztéséből, különösen József császár s hadi tanácsosai véleményéből, könnyű volt kiérteniök a magyar uraknak, hogy felsőbb körökben idegenkednek az országgyűlés egybehívásától. Ismerjük Mária-Terézia nézeteit e tekiutetben ; tudjuk azt is, hogy József császár egész államférfiúi meggyőződése éles ellentétben állt az alkotmányos intézményekkel, s nem szabad végre figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy maga a főnemesség sem volt nagy barátja az országgyűlés hosszadalmas, zajos tárgyalásainak. Ehhez járult még a tökéletes siker, melyet a magyar kormány s a főurak a megyékben arattak, s az általános lelkesedés, mely az országban mindenütt észlelhető volt. E lelkesedés talán feltűnőnek is tetszik némely tekintetben, ha meggondoljuk, hogy Mária-Terézia 1764 óta országgyűlés közreműködése nélkül uralkodott, s csak is királyi rendeletekkel kormányozta az országot. Pedig hazai törvényeink rendelték, hogy az országgyűlés legalább minden harmadik évben hívassék össze ;3) továbbá az 1608. évi III. t. c. azt határozta, hogy a nádor elhunyta után egy év múlva gondoskodjék az országgyűlés annak utódjáról. Az utolsó nádor már 1765-ben halt meg, tehát halála ») Arneth, i. h. III. 83. 1. 2) L. »Wienerisches Diarium« 17 78. évf. 74. sz. 3) L. az 1498. 1., 1655, 49., es 1715. 14. tvezikket.