Századok – 1878

Állandó rovatok - Vegyes közlések - V.

TÁRCZA. 483 fordulván, az élet kiizdterét odahagyni, szükségesnek kellett vélnie. Hogy azt szükségesnek vélte a különben erős lelkű és testalkotású férfi, az csak azon búskomorságból magyarázható, mely öt az utolsó években, rokonai és barátai fájdalmára elnyomta. Áldás és tisztelet az ö emlékének ! — Készülő félben lévő történeti munkák. B. Radvánszky Béla lelkes búvárunk, ki évek hosszú során át az ország legkülönbözőbb levéltáraiból gyűjti az anyagot a XVI. és XVII. század cultur-életéhez ; e becses — hozomány-jegyzékek, mindennemű inventariumok stb. álló — gyűjteményét rendszeres összeállításban, bevezető s az egész gyűjteményt felölelő tanúlmánynyal ellátva sajtó alá adta. A 70 ívre terjedő munka a Franklin-társulatnál díszes kiállításban fog megjelenni. Nem sokat kell magyaráznunk e mű fontosságát, eleget mondunk, ha kiemeljük, hogy alapvető munka lesz. -— Mostani füzetünkhöz van mellékelve Szalay Józsefnek a fiatal nemzedék egy tehetséges és szorgalmas tagjának előfizetési felhívása, melyben: „ Városaink a XIII. században" czímü müvére hívja fel a közönség figyelmét. Volt alkalmunk e munka részleteibe tekinthetni, s örömmel mondhatjuk, hogy ép oly lelkiismeretes és alapos, mint sok tekintetben önálló felfogásra mutató dolgozat. Ez okból melegen ajánljuk tagtársaink figyelmébe. — Fejérpataky László, ki a bécsi történeti seminariumban, mint a közoktatási minisztérium ösztöndíjasa folytatja tanúlmányait, újabban alapos és kímerítő vizsgálódása tárgyává tette a pannonhalmi apátság alapító-levelét. Búvárlatait rendszeres munkává dolgozta fel, mely már sajtó alatt van, s a mintegy 10 ívre terjedő kötet julius hó elején fog megjelenni. — Naoy-Kőrösröl baráti kézből következő sorokat vettük : „Örömmel értesültünk a helybeli »Nagy-Kőrös« czímü hetilapból, hogy Thallóczy Lajos úr ásatások eszközlés végett a nyáron le fog Körösre rándulni. Sem Körös, sem annak környéke, sőt az egész Alföld még soha sem volt rendszeresen átkutatva, de fájdalom, még kísérletek sem történtek, egyes helyek megvizsgálására, csak ha véletlenül találtak egy-egy gyüriit, egy-egy üstöt, vagy pénzeket, vagy fegyverdarabokat, azt küldték be a múzeumnak, tartották meg családi ereklyének, vagy adták el. Pedig, ha az ilyen véletlen leletek elég gyakorisága nem mutatná is, más jelekből lehet következtetni, hogy itt sok kún, vagy avar,