Századok – 1878

FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - I. 1

FR AK NŐ I VILMOSTÓL. 43 Az, a mit a vizözönről vele elmondat, szemtelen hazugság. Hogy magát a Febronius-fe'le munka szerzőjének adta volna ki, ezt az ország összes tudós férfiai megczáfolhatják. Mikor e munka megjelent, ő még gyermek volt. Nem áll az, hogy Schlözer ezen állításért megrótta. Ha az 1784-ik évi Staats-Anzeigerben kiadott közleményt elolvassa, azonnal meggyőződhetik, hogy alaptalanul vádol. Hasonlag a mint rá fogja, hogy magát a »Le bon sens« czímíi munka szerzőjének adta ki, ép úgy ráfoghatná azt, hogy Voltaire , Rousseau és mások munkáit is magának tulajdonította. Kratter a reá vonatkozó adatokat két ellenségétől kapta ; kik közül az egyiket soha meg nem bántotta ; a másikat pedig hivatalos kötelességei értelmében figyelmeztette a hatósági rendeletek pontosabb megtartására. Ontudatja nem vádolja azzal, hogy bárkit szándékosan megbántott. Hivatkozik mindazokra, kik vele érintkeznek. Csak azok ellenségei, kik a tudományt megvetik. A mi a léghajó dolgát illeti, Lembergben hármat készített és bocsátott fel. A kísérletek jól sikerültek ; csak egy ízben történt, hogy a léghajó miután leszállott, tanonezainak vigyázatlansága következtében meggyuladt. »Látja barátom — ezek zársorai — mennyi sértés, rágalom, és merészen feltalált hazugság foglaltatik néhány sorban. IIa ellenfelein másféle ember volna, mint a milyen Kratter, talán haragudnám ; így azonban csak szánalmat érezek rosz feje és még roszabb szíve iránt.« x) Kratter külön röpiratban védelmezte magát ; de igen gyarló módon. Martinovics irányában fenntartotta állításait ; azonban ezek igazolására csak az »általánosan elterjedetett hírre,« »két tisztes férfiúra,« »tanúkra« és »Lembergből kapott levelekre« hivatkozik ; a nélkül, hogy bármit bebizonyítana.2

) Kratter felületes és lelkiismeretlen író volt, ki botrányos közlések által igyekezett hírre kapni. A Martinovics ellen felhozott vádak egy része — így péld 'i úl a Febronius-fe'le ügyben , ') — kétségkívül alaptalan. Amit azonban Martinovics öntelt, elbizakodott modoráról és inegf.'rlictoticn természet !

ről mond, a mit közvetlen tapasztalás után ír x) J. m. 41—48. 11. ") Kratters Bescheid an einige Herrn Professoren an der k. k. Universität in Lemberg. Wien. 1786.