Századok – 1878

Dr. PULSZKY KÁROLY: XVI. és XVII. századbeli megyer szövetdiszítésekről 460

KÜLÖNFÉLÉK. 461 Átalánosan ismeretes az a gyűjtemény, melyet 1872-ben Rómer és Xanthus urak a magyar házi-ipar tárgyaiból összeállítottak , mely 1873-ban a Köztelek épületében a közönségnek be lett mutatva, majd a bécsi világkiállításon hazánkat képviselte. Ennek zártával az akkorában keletkező iparművészeti muzeumba lett bekeblezve, melynek legbecsesebb részét képezi. A nemzeti muzeum igazgatósága a gazdag anyagot, mely ezen gyűjteményben foglalva van, lehetőleg hozzájárúlhatóvá, kiaknázhatóvá akarta tenni, s így elhatározá magát, hogy a legszebb tárgyakat egy munkában közzé teszi. Van szerencsém ezen publicationak, (mely pár nap múlva fog megjelenni) tábláit a tisztelt társulatnak bemutatni. x) Nem bocsátkozom jelenleg a népünk házi iparában használt diszítés-modor tárgyalásába, ennek összefüggésébe a Kelet-Európa többi népei által használttal, sem azon nagy érdekű kérdésbe, hol jött létre ezen diszítés-mód ; a szlávoknál-e, (amint Lay P.: »Südslavische Ornamentik« czímű munkájában állítja, ki ezen népfaj nemzeti tulajdonáúl veszi igénybe, ki különösen tagadja, hogy a magyaroknál használatban van 3) vagy a finneknél és persáknál kell-e keresnünk eredetét ? Stasson »L'ozn. Nat. russe« czímű munkája szerint ; vagy pedig általános okok és viszonyok hozták-e létre azon a nagy területen, egész Kelet-Európa, s Ázsia észak-nyugati részén, melyen ma föltaláljuk. Itt csak a közzé tett tárgyaknak egy csoportjára szeretném a t. tagok figyelmét irányozni, mely nem a jelen házi-ipar termékeiből áll, hanem a XVI. és XVII-ik századbeli ágy-, és asztalnemüek maradványa. A 9., 10. és 11-ik táblán s a 12-iken C. alatt hímzések vannak *) Ezen táblák elkészítésével Fischbach Frigyes tanár úr bízatott meg, ki a szövetek díszítéséről a szövő-ipar történetéről írt müvei által a szakközönség előtt ismeretes s leginkábbalkalmasnak látszottt ezen föladat megoldására. 2) Lay »Südsl. Oru.« 22. old.: »Merkwürdig und auffallend bleibt es und verdient hervorgehoben zu werden, dass beispielweise die Magyaren, während sie eine Menge slavischer Worte in ihre Sprache aufgenommen haben, z. B. die Benennung sämmtlicher Wochentage; bei ihnen (sie !) diese Kunstprodukte keine, auch nicht die geringste Nachahmung gefunden haben. Ihre Kleider sind höchstens mit gewöhnlichen bunten Bändern verziert, ohne irgend eine selbst verfertigte Sti» ckerei.« (F. Lay Südsl. Ornam. 21. és 23. 1.)