Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - I. 413

420 T. APAFI MIHÁLY ÜDYARA 1686—1690-ig az átlagos évi jövedelem már megüti a 20.000 frtot. E körülmény következtetést enged vonnunk arra az élénk kereskedelmi forgalomra, mely ekkoron az erdélyi és az oláh terület közt létezett. A kiviteli czikkek, mint előbb érintettük : szarvasmarha, lovak, élelmi szerek, bőr-árúk, vaskészítmények, műtárgyak, mint pl. harangok és kéneső, a beviteli forgalmat leginkább az ekkor nagyon keresett oláh-lovak, török árúk képezték. A nyugati határ felé gyérek az adatok, a hódoltság felé nem oly élénk a kereskedés, a lengyel határ felé azonban már élénkebb : itt is műtárgyak, lovak, bőrök képezik a kivitel tárgyait, de leginkább a só. Az összes harminczadok körűlbelől 60,000 forintot jövedelmeztek a kincstárnak. Ezek jövedelmére utalványoztatott azonban egyes hivatalnokok fizetése, ezek jövedelméből kapott a brassai magyar pap évenként 50 frtot, s az iskolamester 25 forintot, a portusi árendából kaptak a pataki deákok 363 frtot, a kolozsváriéból a két magyar pap 230 frtot, a pattantyúsok vezére, a porkoláb is ebből húzták fizetősöket. Másik for r3i89i cl jövedelemnek a bányászat s a pénzverésből eredő haszon volt. *) Az erdélyi bánya-ipar főczikkei : az arany, ezüst,, vas, réz s a kéneső, mely utóbbiak nagy termelése főfigyelmet érdemel, minthogy manapság csak Anglia, Spanyolhon s Idria mutathat fel productiv kéneső-termelést. Arany-bányászat : az abrudbányai telepeken, nevezetesen : Abrudbányán, Abrudfalván. Topánfalván, Bucsunban s Kerpenyesten, Zalathnán s Kapnyikbányán virágzott,t A főtelep Zalathnán volt ; itt volt a választó ház is. Négyféle aranyról beszélnek a kimutatások, a termés-aranyról, kénesőben fogottról, s a frisseit aranyról ; a czigányok pedig por-aranyat váltottak be. Rendszeres kimutatás csak az 1684. évről állítható össze; minthogy a bánya-biztosok rendes terminus nélkül, a szükséghez képest szállították a fejedelmi tárházba a termelés eredményét. — 1684-ben : !) Egyes adatokat »M. Történelmi Tár« 1878. II. f. 3G5. 1.