Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - I. 389

412 MAGYARORSZÁG S A BAJOK ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ, SCHWICKER J. II. kat önkénytes adakozásra búzdítsa. Hogy mily fényes sikerrel járt el feladatában, látjuk ama körülményből, mely szerint a magyarországi megyék már junius végén kiállították'a szükséges ujoncz-jutalékot. Különös buzgalmat s áldozatkészséget tanúsítottak a jászok és kúnok, kik nemcsak nagyszámú katonaságot állítottak ki, hanem szabad akaratjukból azonfelül még 600 huszárlovat is felajánlottak. *) Ez önkénytes ajánlatot nagy dicséretre méltónak találta József császár s kérte anyját : fejezné ki a jászoknak és kunoknak kiváló megelégedését.2) Azonkívül Esterházy kanczellár feladatának egyik legfőbb pontját a már említett készületek megindítása képezte, melyek szükségeseknek látszottak Magyarország északi határainak ellenséges betörés ellen való biztosítására. József császár mint tudjuk azt kívánta, hogy Esterházy a Bánságban, a károlyvárosi határőrvidéken és Tótországban katonaságot gyűjtessen, mely Felső-Magyarországot védelmezhesse. E czélból továbbá a nemesi fölkelés kieszközlését is sürgette s tudvs, hogy az insurrectió csak az ország határain belül használható, julius 12-ikén azt írja anyjának, hogy a nemesi fölkelés maradjon a Jablunka-szorosnál, tehát az ország belsejében. 3) Hogy Mária-Terézia és József aggodalmai Magyarország biztonsága tekintetében nem voltak alaptalanok, tanúsították azon, egyes porosz hadtestek részéről, julius- és augusztusban, október- és szeptemberben történt betörések Szilézia-, Morva- és Gácsországba, melyek mindannyiszor úgy az osztrák táborban, mint Bécsben nagy ijedelmet okoztak.4

) SCIIWICKER J. HENRIK. ') V. ö. »Wienerisches Diarium« 17 78. 51. 12. =) Árneth, i. h. II. 379. 1. 3) U. o. II. 335. 1. 4) V. ö. Schwicker, i. h., 172. sk. 11.