Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - I. 389

404 MAGYARORSZÁG S A BAJOR ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÍT, ezredek kipótlása-, valamint új ezredek felállítására vagy az országgyűlés, vagy pedig a vármegyék és városok ajánlottak önkénytesen újonczokat a királyné felhívása folytán; vagy egyes főurak, hadférfiak, családok stb. vállalták magukra kisebbnagyobb seregek felállítását ; vagy végre kormány útján elrendeltetett, hogy a vármegyék meghatározott számú újonczokat toborozzanak össze. Nagyon természetes, hogy az újonczozás ezen módja, mint az egész hadrendszer általában fölötte bizonytalan és nehézkes volt, úgyhogy a hadvezér nem igen számíthatott reá; könnyen érthetjük tehát a veszedelem küszöbén József császár panaszait és sürgetéseit ; de másrészt mégis méltányolnunk kell Mária-Terézia óvatos eljárását ; ki a viszonyokat, mint tapasztalt uralkodó, jobban ismervén, erőszakos újonczozás által nem akarta a kedélyeket ingerelni. Anélkül is mutatkoznak már a köznépben az clégűletlenség jelei. Stájerországban megtagadták az adófizetését s a közmunkát ; nem álltak különben másképen az ügyek Magyarországban sem. Erdélyben a fiatalság az újonczozás elől az erdőkbe menekült, hol raboltak és garázdálkodtak. Ugyanez napirenden volt a Bánságban is; a tolvajok és útonállók neki bátorodtak, mióta a sorkatonaság a cseh harcztérre vonúlt. A bányákban, hol a munkálatokat a legszebb sikerrel kezdették meg, senki sem akart megmaradni, mert a rablók egész családokat irtottak ki, s nem volt, ki e vidékeken a közbiztonságot lielyreállítni képes leendett. Mária-1erézia, ki Magyarország társadalmi viszonyait, ily sötét színben ecseteli, panaszkodik tovább, hogy ő ama pásztorhoz hasonlít, ki sok lelki fájdalom közt látja veszélyben nyáját, holott az csekély áldozattal kikerülhető lett volna. Ezért kéri fiát, ne menjen, végletekig. ') E közben szakadatlanúl folyt a diplomatiai czivódás, míg végre junius közepén a diplomaták a háború útjára terelték az ügyet s daczára Mária-Terézia ellenzésének, a hadüzenet elkerülhetlenné vált. Az osztrák udvar junius 24-én visszaútasítá a porosz király utolsó javaslatát azon kijelentéssel, hogy »minden békés megoldást lehetetlennek, és minden további alkudozást feles-J) Arneth, i. li. 273 —2 74. 11.