Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - I. 389

392 MAGYARORSZÁG S A BAJOR ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÍT, hogy ezen igénybe vett bajor tartományrész nem is elégíté ki József császár óhajait, ki legjobban szerette volna egész Bajorországot annectálni ; de azzal a reménynyel vigasztalta magát, hogy »ez a csiny(ce coup) háború nélkül is sikerülni fog« s »ezen szerzemény, bár tökéletlen, mégis mindig szép és becses lesz, mert nem került semmibe.«1) A kötött szerződés értelmében el is foglalta Ausztria az igénylett bajor tartományt ; osztrák katonák szállották meg ezt, osztrák hivatalnokok vették át a kormányzást, s így az alattvalók kényszerűitek letenni a hűségi esküt. Straubing János volt az új osztrák tartomány főhelye. Eddig minden teljes nyugodtsággal s a legnagyobb rendben ment véghez s mindkét szerződéses fél abban a hitben volt, hogy senki sem fogja a befejezett tényt tovább bolygatni. Ámde csalódtak. Első sorban fölkelt maga a haj or nép, melynek hazafisága el nem viselhette, hogy Bajorország földaraboltassék. Azért a bajor rendek mindjárt Miksa berezeg halála után a pfalczi választófejedelmet egész Bajorország írj uralkodójának kiáltották ki. Hasonló értelemben nyilatkozott a bajor minisztérium is kibocsátott pátensében. Az osztrák udvar zokon vette a történteket, de a választófejedelmet nem okolhatá, ki maga sem helyeselte a müncheni kormány sietségét. Hanem a bajor oppositié mindinkább szaporodott ; központja volt egy nő, a szellemdús Mária-Anna, Kelemen bajor herczeg özvegye, ki szenvedélylyel karolta fel a »hazafiak« ügyét. Nála gyűltek össze az ellenzékiek, az alsó-bajor rendek, s ő volt az első, ki segélyért folyamodott — a porosz királyhoz. Nagy-Frigyes már úgyis nyugtalankodva s gyanús szemekkel kísérte Ausztria magatartását s területnagyobbító szándéklatait, mohón kapott tehát az első alkalmon, hogy régi ellenségére s vetélytársára új csapást mérhessen.Haladéktalanéi összeköttetés belépett tehát a bajor elégedetlenekkel s külön megbízottat küldött a zweibrückeni herczeghez, ki a pfalczi választó-fejedelem esetleg magtalan halála után Bajorország trónjára örökösi igényt tartott. Frigyes sugalmazása következtében meg is tagadta a zweibrückeni József levele Lipót öeseséliez AmetlrnéJ, i. h. 2. köt. 174.1.