Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - I. 389

MAGYARORSZÁG S A BAJOR ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A múlt század világrengető eseményei közt a bajor örökösödési háború csak alárendelt szerepet játszik ; következményei csekélyek voltak és jelentéktelenek, s a később kifejlett nagy háborúk folytán nyoma sem maradt amaz általános mozgalomnak, melyet az újabb osztrák-porosz viszály a maga idejében minden európai kabinetben előidézett. Pedig ez a politikai mozgalom akkor felette élénk s messzeterjedő volt. Egész Európát »Ausztria nagyravágyása« foglalkoztatá, ily névvel jelölvén túlzón s eltorzítva az osztrák bekeblezési igényeket a porosz-érzelmű tudósítások ; a traditiók Y. Károly világbirodalmáról új életre ébredtek, vége-hossza nem volt a hosszadalmas diplomatiai jegyzékek- és jelentéseknek, gomba módra születtek minden felől a politikai röpiratok, s az új »nagyhatalom« -— a sajtó — ez alkalommal inkább, mint a hétéves háború alatt, próbálgatta világraszóló hatalmát : s mindennek utoljára is az lett a vége, hogy az »ultima ratio«-hoz kelle appellálni. Ausztria ésPoroszország nagyszabású hadikészületeket tettek, roppant hadseregek indúltak egymás ellen, mindenki lázas izgalommal várta a döntő harczi eseményeket, várta — de mindhiába. Mert az egész fegyvercsörgető mozgalomnak úgyszólván semmi eredménye sem lőn. Az egész hadjárat nem volt egyéb egy nagy »katonai takarmányozásinál, daczára, hogy a poroszok élén a győzelmes Nagy-Frigyes állott, míg az osztrák hadakat a fiatal, dicsvágyó II. József császár vezényelte, ki ügyes, harczpróbált vezérektől környezve, lángolt a vágytól: a híres porosz királylyal a csatamezőn is mérkőzni. Századok. 1878. 27