Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - IV.

382 TÁRCZA. Vitéz Jánoshoz intézett levelei 1453 —1457.« ívrét. Ajánlja Lipovniczky István nagyváradi püspöknek ezen, az ö »nagy elődjét illető történeti emlékeket«, a káptalannak tagjai sorába lépve. A munka két részre van osztva : az I. Vitéz beszédeit, a II. Aeneas Sylvius leveleit foglalja mag.íban, s a kettőt egy történeti tájékoztató bevezetés előzi meg. Felesleges hosszan beszélnünk e nagybecsű forrás-editióról — melynél méltóbb munkával nem foglalhatta volna el a litterarium stallumot azon író, ki székét épen irodalmi érdemeinek köszönheti, s kiről az is mutatja, hogy székét méltóan fogja betölteni, hogy azt egy történelmi emlék kiadásával foglalta el. S most térjünk át a folyóiratokra. Történeti szakirodalmunk fokozatos belterji haladása lépést tart a külterjedelemmel. Minden szakára kiilön tzakfolyóirat alakúi, s minden ilyen folyóiratnak bizonyos írói köre képződik. E mellett a vidéki szakközegek is elég tartalmas közlésekkel egészítik ki a hazai történelem egyetemes jellegét, Külön mindegyiket méltányolni nincs terünk s csak azok rövidletes áttekintésére szorítkozunk, hogy olvasóinknak némi képét adjuk annak az örvendetes pezsgésnek, mely minden téren észlelhető. Kezdjük a »Magyar Könyvszemlé«-n. Idei I. füzete fekszik előttünk. Vezérczikkét Vitéz János könyvtáráról Fraknói Vilmos írta. Volt alkalmunk megemlékezni arról a hatásról, melyet e jeles és bensőséggel írt tanulmány az Akadémiában felolvastatásakor keltett. E tanulmány csak előhírnöke annak a nagyobb műnek, melyet szerző, mint egy lapot a magyar renaissance történetéből szándékozik írni, s melyre az adatokat már gyűjti is. Második közleményét Vincze Gábor írta ; az ifjabb nemzedéknek e szép képzettségű tagja. Ez adalék is, annak a gyümölcsöző kutatásnak eredménye, mely az országos levéltár minden osztályában új meg új adatokat hoz napfényre. Szól pedig e közlés a pálosok irodalmi munkásságáról a XIV—XVIII. században, melyben egy múlt századi könyvjegyzék alapján időrendben tünteti fel e nagy szerepet játszott szerzet buzgó íróinak tevékenységét. E szerint a XIV. századból 1 író 1 munkát, a XV-ből 9 író 14-et, a XVI-ból 11 író 24-et, a XVII-ből 35 író 73, a XVII-ból pedig 57 író 110 munkát összesen 113 író 222 munkát irt, melyből kézirat 59, és nyomtatvány G3 munka. A harmadik közlést a muzeum könyvtárának derék őrsege'de Csontosi János bocsátja közre, s a pozsonyi sz. ferencziek tart. könyvtá-