Századok – 1878

HEGEDŰS C. LAJOS: A Theresianum magyar alapítványainak történetéhez 361

370 KÜLÖNFÉLÉK. 370 rint a mint az egyik vagy másik pályára kívánnak lépni, a következőket rendeli : »Quarto, welche Wir nun ad publica (külügy) widmen, sollen sich wenigist in der História, actis publicis (állam-szerződések stb.) und in denen Sprachen üben, ausonderst aber zu einer geschickt und behänden Feder wohl angefuhret werden, damit Wir sie bei einer Legations-Kanzlei (követség) anstellen und folgend nach Maasz ihrer bezeigenden Fähigkeiten weiters befördern können ; quinto, jenen hingegen die Wir ad Provincialia anwenden , ist anvorderst von der Verfassung Unserer Länder ein rechter Begriff zu machen und zugleich die vortreffliche Wissensehaft beizubringen wie eine gute Landes-Okonomie in allen ihren Theilen zu bestehen ; in folglich wie die Finanziell auf das vorsichtigste einzurichten ; wie auch die Gleichheit in Contributionali nach Umständen eines jäglichen Landes am sichersten zu erreichen ; wie die Commerden und Manufacturen einzuleiten und in Summa wie immer die Wohlfahrt eines Staates durch kluge vernunftmässige Anordnungen zu verbessern sei. stb.« Az intézet szervezete a kor igényének s az akkori társadalom, különösen pedig az udvari s állami tisztségekre törekvő fő- és közép-nemesség szükségeinek megfelelvén, jóllehet a neveltetés, a pénz akkori értékét véve fel, elég költséges volt ; nagy látogatottságnak örvendett ; nemcsak az úgynevezett örökös tartományok, de nagy részben Magyarországból is a telietősb nemesség a Theresianumban neveltette ivadékait. Hogy a magyarokat az intézetbe édesgesse, nemcsak Koch, kabineti titkárja által 174(5. okt. 28-kán íratott Grassalkoviesnak, miszerint, szívcsen látná, lia a magyar nemesség is küldené fiait az intézetbe, sőt 1746. nov. 5-kén kelt elhatározásával saját költségén vétette fel Vay Ádámnak fiát.1) Azonban míg az örökös tartományok származó nemesség kevésbé vagyonos sarjai számára számos alapítványok léteztek, (minők a schellenbergi, kirchbergi, az alsó ausztriai rendi akadémia, a Lichtenstein Anna herczegnő asszony alapított savoyai akadémiák alapjai), melyeknek jövedelmei szegényebb sorsú nemes ifjaknak ingyenes tartására s nevelésére szolgáltak : addig a magy.ir sz. korona országaiból származó ly ifjak számára nein léteztek oly alapítványok, melyek a Teréziái L. Horváth Mihály Magyar.a-sz. tört. VIII. k. 296. lap.