Századok – 1878
H. L.: Márki Sándor: Sarkad története ism. 290
292 TÖRTÉNETI IRODALOM. likánt ábrázol s máig is használatban van. Várad és Gyula közt feküdvén, sok zaklatásnak volt kitéve. Különösen rosz szomszédjai voltak a gyulai törökök. A gyulai török parancsnok, ha, a mint mondani szokás »a pipája roszúl égett« akármikor megrohanta Sarkadot s az elfogott sarkadiaknak fejeit a vár kapujára szegeztette, ugy hogy a sarkadi ember, ezen viszontagságos időben, lia szántóföldjére ment, mindig magával vitte fegyverét, hogy magát szükség esetén megvédhesse. Sok adoma kering még most is ezen időből a nép száján. Egy érdekeset elbeszél a szerző is, arról, mint vetekedett egymással két sarkadi vitéz, Varga Mihály és Bakó János a felett, hogy ki tudja közülök jobban rászedni a gyulai basát. De nemcsak a töröktől szenvedett ezen időben sok kárt Sarkad, hanem az erdélyiektől is. Nevezetesen 1687. eszt. Tökölynek egyik kapitánya, Hangosi, a várost megrohanván, a lakosságra 40 ezer frt sarczot vetett, s miután ezt a lakosok megfizetni képesek nem voltak, városukat felprédálta, levéltárukat elhamvasztotta. A Rákóczi-forradalomban a sarkadiak is ennek táborában harczoltak. Ennek következtében 1707. eszt. a ráczok a várost megrohanták, de a sarkadiak, Szabó Sándor kapitányuk vezérlete alatt visszaverték őket. Rácz Tökölyt is, ki ezen egész vidéket, különösen pedig Békés-vármegyét földúlta és fölprédálta, a sarkadiak fogták el Aradon 1708. eszt. Ezen időből maradt fel Sarkadnak, a szerző munkájához is mellékelt térképe, melyet Thaly Kálmán a cs. k. hadilevéltárban fedezett fel s ez időből a maga nemében unicum. A szathmári békekötés létrejöttével Sarkad 1712. eszt. jan. 11. hódolt be a császáriaknak s azóta békésebb időket él. Fölzavarta a békét még az 1735. eszt. Pero-félelázadás,melyhez, Nyulak Mihály vezérlete alatt, sok sarkadi lakos is csatlakozott. Ezen történeti előzmények után előszámlálja szerző Sarkadnak és határterületének birtokosait. Legrégibb birtokosa, kiről a történeti adatok emlékeznek, volt a Sarkady-család. Azután bírták Rédeyek. Vörösek. Mária Terézia siklói Andrássy Zsigmondnak adományozta. 1799. eszt. Almássy Ignáczé lett. Jelenleg gr. Almássy Károly bírja, ki azzal érdemesíté magát, hogy a tagosítás létrejötte után a maradványföldekért járó ősz-