Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279

TÖRTÉNETI IRODALOM. 287 azután — mint ez oklevél világosan mondja -- nemzetségek, ágolc és családok szerint önmagok osztottak el magok között ; azonban e földek főtulajdonosa a nemzetség összesége volt, s egy család vagy ág kihaltával annak szállási birtoka nem a koronára, hanem, mint a hasonszervezetű székelyeknél, azon nemzetség legközelebb vérségű másik ágára vagy családjára szállott. Ezek szerint cl kell ismernünk, hogy a szállásföld — descensus — úgy a magyaroknál mint a székelyeknél és kúnoknál oly örök tulajdonú föld volt, mely azon nemzetségnek, ágnak, családnak, melynek az birtokába az első osztálykor került, állandó lakhelyűi szolgált, s azt, hogy a ki ilyennel bír, mégis költözködő életet kövessen, gondolni s elhinni nem lehet ; de igazolja ezt egy 1521. évi határjárási oklevél is, melyben egy nagy kún község: villa seu descensus kifejezéssel említtetik. Ezenkívül a jászkún szállások a legrégibb állapotáról más adatokkal is rendelkezünk. 1311-ben Hegyes kúnszállás —a mai Kúnhegyes — már egyházzal volt ellátva; 1343-ból Buthemer, 1347-ből Kumcheg kún kapitányok szállásain lakó kánokról van említés; 1357-ben a herényi és jákóhalmai falukban — possessio — lakó philisteusok között a Horgasénnelléke nevű föld felett fer folyt, melyről ezeknek régibb okleveleik, sőt a budai káptalannak határjárási oklevele is létezett; 1367-ből Karla János, 1388-ból madarasi Tompa László kún kapitányok szállásain lakó •— habitatio — kúnok fordulnak elő; 1391-ben Sigmond király a budai káptalant megbízza, hogy a már ekkor kőegyházzal bírt apátiszállási kir. philisteusok között, még I. Lajos király által ítéletileg tett osztály alapján a helyszínéni kihasítást, határjelekkel elkülönítést és bevezetést eszközölje ; s mit szerző is idéz, 1393-ban az apáti és négyszállási philisteusok között elszántásból felmerült határvillongást a budai káptalan elintézte; 139C-ban Pásztói János országbíró nána-gyurki István mester és az árokszállási philisteusok között, mely szállás utóbb ez oklevélben falu — possessio — néven is előfordúl, mint Kecskemét is 1353-ban — határjárást teljesít; 1399-ben egy másik határjárási oklevélben Ladán és Szt.-György philisteus szállások szinte mint faluk — possessio — említtetnek; már elébb 1397-ben hevesmegyei Keregyház, máskép Kenderes nevű falut Scybes Balázs