Századok – 1878
GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279
282 TÖRTÉNETI IRODALOM. tességére, s a városi tisztviselők választása szabályozására vonatkoznak. Ezután szerző az 1444. aug. 1-én Szegeden tartott végzetes országtanács folyását részletes hűséggel írja le; majd felemlíti, hogy 1448-ban itt fogadták a honatyák a Brankovics fogságából hazatérő Nagy Hunyadit, kinek alig volt oly nagyobb hadjárata a török ellen, melyhez sereggyűjtés végett Szegeden meg ne fordúlt volna, sőt — mit szerző nem említ — Hunyadi 1451. jún. 12-én Rozgonyinak hozzácsatlakozott seregével szinte Szegeden át vonult Giskra ellen a saaghi vár alá. Ezután Albert korát röviden érintve, áttér szerző Mátyás korszakára, mely nemcsak a haza, hanem Szeged városára nézve is fény, haladás és jóllét korszaka volt, Szilágyi Mihály az 1458. jan. 12-én Szegeden létrejött confoederatiókor húszezer lovassal e városnál táborozott. Mátyás 1458. sept. 1-én először látogatta meg e várost, s itt e hó 3-ról Szeged városa rév és vámmentességi jogát, a szerbek zsarolásait eltiltó levélben megerősíti, — majd ez évi decz. 6-áu itt tartja meg a honvédelem újjáalakításáról híres országgyűlést, mely léteit adott a magyar huszárságnak, s a király el sem távozott addig Szegedről, míg 1455. január 20-kán e városnak hetivásári jogot nem adományozott. Nemsokára 1462-ben Mátyás Szegeden ismét megfordúlván, aug. 17-én e város polgárainak Asszony szállása nevű kún pusztát használatába adja, sőt több későbbi szabadalom-leveleivel e várost a Duna-Thza közi kúnpusztáknak a kunokkal egyenjogú haszonélvezőjévé tette. Szerző erre vonatkozólag — úgy látszik Hornyik után iudúlva — a 133-ik lapon ezt írja: »valóban elbámul az ember ama rendkívüli szabadalom fölött, mely szerint Szeged város közönsége a tőle nagy távolságban Tiszántúl, Karczag-Újszállás mellett fekvő Asszony-szállása s a Duna-Tisza közén Kecskemét fölött létező Bene-szállása nevű kúnsági pusztákat az illető kúnokkal közösen használta.« stb. Hogy ezen téves vélemény monograghicus történelmünkben tovább fen ne maradjon, felemlíteni kívánom, hogy Mátyás erre vonatkozó szabadalom-levele mindenütt csak a Duna-Tiszaközi kún pusztákról szól ; azért tehát, hogy