Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - III. 245

258 MILLENARIUM. iiatot kérek, ez ott nem áll, mert ott sem két nagy folyórúl nincsen szó, sem az, hogy azok egyike Dzsihun, hanem csak az áll, hogy a két meg nem nevezett folyó egyike nagyobb mint a Dzsihun, tehát nem Dzsihun.1

) Adjunk még Constantin császárnak is részt Lebedia határi elsorolásában, ki szerint az közel esett a kozárokhoz. Keresvén e közelséget, megtaláljuk azt a Cherzon félsziget nyugot-déli szemszédságában, a hol a magyarokat a kozárokhoz térítőképeu küldött Constantin, később Cyrill Sellien találta, midőn azok földén keresztül Cherzonba utazott, hogy a kozárok nyelvét ott megtanulhassa. E jámbor pap életírója feljegyző, hogy azon útjában ejtett magyarok fenyegetve fogadták, de imádsága által lecsillapodának.3) Osszesítvén mindez adatokat, Lebediának következő negativ és positiv határait jelezhetjük: amazok szerint nem fekhetett Lebedia sem a Volga folyónál, sem a Kaspi tengernél ; hanem feküdött az utóbbiak szerint a Cherzon félsziget közvetlen érintésében, lenyúlva a Fekete tengerig, két, a Pontusba ömlő folyók közt ; mivel pedig a Fekete tengerbe, kelettől nyugatnak menve, a Dontól kezdve e nevezetesebb folyók : a Dnieper, Bug, Dnester, Prut és Szeret délnek tartva ömlenek, világos, hogy ezek közül valamelyik kettő környezi Lebediát. Földrajzi és statisztikai viszonyai szerint Lebedia így jelezhető : térsége terjedelmes, erdei rengetegek, telve mindenféle vadakkal, vizenyős tág legelői lovak és szarvasmarha ezreinek eltartására és nevelésére kifogyhatlanok, gabona földje bőséges, mit hihetőleg hadi foglyaikkal dolgoztattak, haldús vizei kivált télen alkalmasak halászatra, népessége elég, mit az bizonyít, hogy fejedelmüknek liúszezernyi lovas serege mindig készen áll az elindulásra; kereskedése, mint akkor mindenütt az északkeleten, nem virágzó ugyan, de kevés szükségeik fedezésének megfelelő, mert úgy hajókázható folyói, mint a Feketetenger vizei is nyitva állottak cserex) Rössler E. Roman. Stud. 155, 363. Hunfalvy P. Magy. Etlinog. 201, 203. Maga a szöveg is bizonyítja, hogy a Dzsihunnak a magyarok földén kívül kelletett folyni, tehát Dniepert alatta érteni nem lehet. 2) Diimmler Südost. Mark. Oest. Areh. Gesch. X. 53. Gesch. des Ost-Frank. Reich. II. 439. Rössler Rom.Stud. 152.